De minden remekül hangzik és kitűnően látható. A profizmus szele lengi be a színpadot, nincsenek a nyáresti füleket zavaró disszonáns hangok, kedélyeket borzoló spontán, nyers zenei fordulatok. Csak taps, ünneplés, I love Budapest. A figyelmes rendezők különbuszokkal könnyítik meg a nézősereg távozását. A jármű negyedóra alatt a Nyugati pályaudvarhoz ér. Megérkeztünk.
(Stacey Kent koncertje, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, május 12.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!