Nem bontanák a Károlyi-palotát

A görög ortodoxok új tulajdonosként marasztalnák a bérlőket, köztük a MÁV Szimfonikus Zenekart is.

Egy Váci utcai klasszicista ház első emeleti lakásában található a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyar Ortodox Exarchátusának egyetlen budapesti kápolnája. Ikonok és szekkók a falakon, fotográfiák egyházi vezetőkről és a magyarországi görög közösség múltjáról. A szemközti házakból tökéletesen be lehet látni az első királyunk, Szent István, valamint Szent Hierotheosz püspök nevét viselő kápolnába. A körülmények szűkösek – mintha az ősi keresztény patriarchátus a kommunizmus bukása után is még mindig tiltás alatt volna. E kósza gondolatnak ellentmond, hogy az 1287/2016-os számú kormányhatározat a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyar Ortodox Exarchátus vagyonkezelésébe, majd tulajdonába adja a Múzeum utca 11. szám alatt álló Károlyi-palotát, hogy az egyház közfeladatot lásson el.

A palota két éve került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonába a Magyar Államvasutaktól (MÁV), s azóta született egy terv is a fóti Károlyi grófi család kezdeményezésére, hogy felújítással, korszerűsítéssel hotel és kulturális központ létesüljön benne. Ez a terv elvi támogatásra talált a Miniszterelnökségnél, de az MNV előtt sem ismeretlen. A palotának hat bérlője van, egyike a MÁV Szimfonikusok – 65 éve itt található a zenekar székháza és a koncerteknek is helyt adó próbaterme.

– A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus a világ egyik legelterjedtebb ortodox egyháza, annak is köszönhetően, hogy maga is diaszpórában, kisebbségben, száműzetésben él Törökországban. Hagyományosan felelősséget vállal a diaszpórában lévő ortodox egyházakért, a világon mindenütt jelen van. A Palotanegyedben lévő épületet a Magyar Ortodox Exarchátuson keresztül a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus használná – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az exarchátus papja, Nacsinák Gergely András budapesti parókus, aki az előzményekről is beszámolt.

– Kormányzó püspökünknek, Arszeniosz Kardamakisz metropolitának és a konstantinápolyi pátriárkának, I. Bartolomaiosznak régi elképzelése, hogy jó volna, ha a közép-európai régióban a patriarchátusnak lenne egy kulturális, szellemi és lelki központja. Ezt itt a Váci utcai kápolnában, 60 négyzetméteren elég nehéz volna megvalósítani, viszont azt a templomot, ami történelmileg a görögséghez tartozik a Petőfi téren, a második világháború után politikai okokból a görög közösségek elvesztették, sok más templommal együtt. Görögország a régi rendszerben nem számított baráti országnak, így egyházi épületeink automatikusan a Moszkvai Patriarchátus irányítása alá kerültek. Amikor a rendszerváltozás után az exarchátust végre hivatalosan is bejegyezhették, a nulláról kellett indulnunk, tizenöt éve ebben a kápolnában próbálunk működni. Ez a hétköznapi életet problémássá teszi, a kápolnába mindössze 25-30 ember fér be liturgikus alkalmakkor. A jeruzsálemi ortodox pátriárka, III. Theofilosz májusi látogatásakor az egyházi személyek és a diplomaták, mintegy kétszázan, a lépcsőházban álltak tömött sorokban, s próbáltak létezni és levegőt venni, hogy részt vegyenek egy rövid szertartáson – ecsetelte a körülményeket Nacsinák Gergely András, aki arról sem hallgatott, a patriarchátus miért pont a Károlyi-palotát – egy lakott ingatlant – fogadta el a magyar államtól.

– A metropolita négy éve próbálja minden lehetséges diplomáciai fórumon elérni, hogy létrehozhassunk Budapesten egy kulturális központot, ami a keleti kereszténységet képviselhetné a hazánkban. S az sem volt utolsó szempont, hogy lehessen egy olyan kápolnánk, amelyben elférnek a hívek. Az állam a Károlyi-palotát azért ajánlotta fel, mert műemlékileg nem védett oldalán található egy rész, amely istálló, lovászépület volt: ez minimális átalakítással, viszonylag fájdalommentesen tökéletesen használható volna kápolnának. Egyáltalán nem tervezünk bontást, sem templomépítést.

Nacsinák Gergely András azt is elmondta, hogy a híresztelésekkel ellentétben szeminárium sem költözik a palotába. – Teológiai intézetet és a keleti kereszténységgel foglalkozó könyvtárat szeretnénk létrehozni az épületben, amelynek nagy része üresen áll. – Bár a kormányhatározat a nemzeti fejlesztési miniszternek előírja, hogy 2017. március végéig gondoskodjon az ingatlan jelenlegi használóinak kiköltöztetéséről, a budapesti parókus szerint a bérlők maradhatnának. – Nem vagyunk bank, sem fekete csuhás-szakállas kommandó, ami kilökdösi a bérlőket az utcára. Ez igaz a MÁV Szimfonikusokra is: nagyon örülnénk, ha együtt tudnánk működni a zenekarral is. Kulturális központot szeretnénk létrehozni, s ezen a kultúra egyetemességét is értjük: nem idegen testként akarunk működni a Károlyi-palotában. Híveink jó része magyar, a magyar kultúrához tartozunk, nem gondoljuk, hogy ennek ellenében kellene bármit tennünk.

A Múzeum utcában található épület részben műemléki védettség alatt áll, s felújításra szorul. Lapunk úgy tudja, az MNV Zrt.-nél korábban több intézmény is érdeklődött, milyen feltételei vannak a palota birtokbavételének, ám hamar elrettentek: a feltétel ugyanis a műemléki rekonstrukció volt, amelynek a költsége akár milliárdos nagyságrendű is lehet. Nacsinák Gergely András szerint a műemléki felújításról ilyen részletekbe menően még korai beszélni, a szándék a jobb minőségre, a műemlékvédelmi szempontok tiszteletben tartására megvan.

Az exarchátus távlati tervei között egy újabb iskola létrehozása is szerepel. – Feltéve, ha elfér az épületben – mondja Nacsinák Gergely András. Az ortodox exarchátus több évtizede működteti Keszthelyen a Család iskolát, az idén szeptemberben indítja útjára Gödön a Búzaszemet – említ végül néhány példát az egyház közfeladat-ellátására.