Folyamatosan ideiglenes műemléki védelem alatt állt a budapesti, Bem téri Radetzky laktanya 2007 óta, ezért nem lehetett volna kiadni 2010-ben azt az építési engedélyt, amely alapján most az új tulajdonos elkezdett bontani – így határozott felügyeleti eljárásban a budapesti kormányhivatal, s azonnali hatállyal leállított minden építési és bontási munkát, kivéve az állagmegóvást és az eredeti állapot helyreállítását. Így a HB Reavis ingatlanfejlesztő cégcsoport nem folytathatja az egykori Radetzky laktanya és az 1840-es években épült élelemraktár bontását.
A Magyar Patrióták Közössége nevű, örökségvédelemmel foglalkozó civil szervezet viszont azt közölte: büntetőfeljelentést tettek műemlékrongálás miatt, mert több szemtanú is arra hívta fel a figyelmüket, hogy kedd délelőtt is bontottak az ingatlanon. A civil szervezet megtartja a csütörtök este hat órára, a Bem térre tervezett tüntetését is. Úgy vélik: mindenképpen van ok az aggodalomra, hiszen az épület tetejét már elbontották. Így a bontás abbahagyásával sincs biztosítva a műemlék védelme, ha nem húznak fölé védőtetőt.
A cégcsoport irodakomplexumot tervezett az épületegyüttes helyére. A műemlék épületekből néhány részlet, főleg homlokzatok maradtak volna meg – becslések szerint az eredeti épületek tíz-tizenöt százaléka. A kormányhivatal szerint szinte száz százalékban odaveszett volna mindaz az érték, amely miatt műemlékké nyilvánították az épületeket.
A bontás eredetileg egy építési engedély alapján folyt, amelyet a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal adott ki 2010-ben. Egy évvel ezután, 2011-ben megszületett a miniszteri rendelet az épület műemlékké nyilvánításáról. Az épület azonban már 2007 óta ideiglenes műemléki védettség alatt állt. A hivatal egymás után többször is ideglenes védettség alá helyezte az ingatlant, így a védelem folyamatos volt. A kormányhivatal részben azzal indokolja az építési engedélyt visszavonó határozatát, hogy az épület ideiglenes műemléki védelem alatt állt, amikor kiadták az építési engedélyt, így a műemlékekre vonatkozó szabályokat kellett volna alkalmazni. Ezek viszont csak ritka esetekben tesznek lehetővé bontást – melyek közé nyilván nem tartozik az ingatlanfejlesztés.
Ráadásul megállapították, hogy a KÖH nem is vizsgálta az építési engedély kiadásakor az örökségvédelmi törvény szempontjait. Mérlegelés alapján döntött úgy, hogy az építés és a bontás megvalósulhat azon a módon, ahogy a tulajdonos kérte, de nem indokolta megfelelően, hogy miért felelne meg ez a műemlékvédelmi szempontoknak – az építési engedélyben valóban nem található ilyen indoklás, pedig ez jogszabályi kötelezettség lett volna.
A hivatal hiányosságokat talált az építés körül is: indoklásuk szerint az építési engedély érvényét vesztette, mert a kivitelezés nem kezdődött meg az előírt határidőn belül. A megkezdését bejelentette az előző tulajdonos, de a kivitelezési dokumentáció hiányzott, ezért jogszerűen nem építkezhetett.
