A kalózok megeszik a DJ-ket

Egyre több a hivatalosnak kinéző, ám illegálisan működő zeneletöltő weboldal.

Első körben érdemes lenne tanulni maguktól a kalózoldalaktól. A zeneipar ugyanis országoktól függetlenül valahogy sosem tűnik rugalmasnak, ahelyett hogy kicsiben építkezne, mindig minél több pénzt akar szakítani a felhasználóktól, akik fizetni fizetnének a szolgáltatásért, ám egy ésszerű határon belül.

Próbának megtenné például egy regisztrációhoz kötött weboldal, ahol akár néhány ezer forintos havi díjért cserébe a felhasználók legálisan keresgélhetnének a teljes adatbázisban, és szabadon tölthetnék le a tartalmakat. A dalonként, albumonként fizetünk dolog – amit ma a legtöbben alkalmaznak – ugyanis nem tűnik túl praktikusnak. A csatlakozó előadók pedig a feltöltött dalaik, albumaik népszerűsége, illetve letöltési statisztikái után részesedhetnének a befolyt havi díjakból.

Egyelőre azonban nemigen találunk ilyen elven működő zeneletöltő weboldalt, pedig nagyjából ezzel mindenki – előadó, felhasználó és a zeneipar is – jobban járna, miközben a kalózoldalak a saját kardjukba dőlhetnének.

Az európai uniós zeneipar csaknem 170 millió euró közvetlen bevételkiesést szenvedett el 2014-ben az illegális forrásokon keresztül elérhető tartalmak növekvő népszerűsége miatt – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből. A mutatók szerint Magyarországon a legalacsonyabb a bevételkiesés aránya.Az elemzés az illegális forrásból származó zenei felvételek felhasználásának káros hatásait vizsgálta 2005 és 2014 között az Európai Unió tizenkilenc tagállamában, ami lefedi az összes tagállam hangfelvétel-készítési és -publikálási iparágának 99 százalékát – tájékoztatta szerdán az MTI-t a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

A 170 millió euró veszteségből 57 millió euró a fizikai hanghordozók piacához, 113 millió euró a digitális termékek forgalmához köthető. A zeneipar által elszenvedett veszteség aránya elérte a forgalom 5,2 százalékát. A kapcsolódó szektorok és az állam bevételkiesését is figyelembe véve ez az értékesítési veszteség összesen 336 millió euróra tehető. A csökkenő kereslet folytán ugyanis a vizsgált európai uniós tagországok mintegy 63 millió euró állami bevételtől estek el, továbbá a munkahelyek száma 2155-tel csökkent.

A jelentés arra is rámutat, hogy az illegális tartalmak felhasználásának növekedésével párhuzamosan jelentősen visszaesett a fizikai hanghordozók és a digitálisan elérhető zenei tartalmak forgalma. A tagországok közül a legnagyobb közvetlen bevételkiesést a saját hangfelvételiparában Nagy-Britannia szenvedte el 48,6 millió euróval, ami a brit zenei piac 5,7 százalékának felelt meg. A második helyen Németország, a harmadikon Franciaország áll 40,4 millió és 26,4 millió euróval. Ehhez járul hozzá a kapcsolódó iparágak és az állami szektor közvetett vesztesége, amely Nagy-Britannia esetében további 30, Németország esetében 26, Franciaország esetében 21 millió euró veszteséget jelent.

Magyarország a lista tizenhatodik helyét foglalja el viszonylag alacsony, 282 ezer eurós, vagyis 88,5 millió forintos becsült bevételkieséssel. A zenepiac értékesítési veszteségének aránya nálunk az 5,2 százalékos EU-átlagnál kedvezőbb, a hazai forgalom 3,5 százaléka, ami a legalacsonyabb a tagállamok között.

Az EUIPO legfrissebb elemzése fizikai hanghordozók és digitális tartalmak szerinti bontásban is megvizsgálta a zeneipart érintő veszteséget: Magyarországon a fizikai hanghordozók esetében 1,9, a digitális tartalmak esetében 6,4 százalék a zenepiaci értékesítések terén elszenvedett veszteség. Mindkét arány alacsonynak számít a többi tagország mutatóihoz viszonyítva.

„Az európai és a hazai fogyasztói hozzáállásban jelentős változásokra van szükség, ezért hangsúlyozzuk a felvilágosítás fontosságát a zenehallgatás legális forrásainak népszerűsítése és tudatos választása érdekében” – idézi a közlemény a kutatás eredményeivel kapcsolatban Németh Mónikát, a HENT titkárát. A testület munkatársa hozzátette: a legtöbb fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy az illegális tartalmak fogyasztásával mekkora kárt okoz valójában a gazdaságnak, a hatékony megelőzés érdekében ezen a területen is szükség van a magyar hatóságok aktív közreműködésére és az egységes európai uniós fellépésre.

Az EUIPO kutatása rávilágít arra is, hogy az illegális zenei tartalmat felhasználók tisztában vannak a szellemi tulajdon értékével, mégis hajlamosak hozzáállásukat személyes körülményeikkel indokolni: a válaszadók legtöbbször úgy gondolják, hogy ha saját használatra nyúlnak az illegális tartalmakhoz, nem követnek el jogsértést. (MTI)