Elhalasztották a Munkácsy-ügy tárgyalását

Szeptember 19-én lehet csak érdemi tárgyalás. Pákh Imre szerint a Forster Központ húzza az időt.

Pákh Imre szerint egyértelmű, hogy a védetté nyilvánításnak nem szakmai indokai voltak, hanem azzal függ össze, hogy az üzletember nem akarta a magyar állam által kínált áron eladni a festményt. Pákh Imre fellebbezett a védetté nyilvánítás ellen, majd miután azt a másodfokú hatóság elutasította, közigazgatási bírósághoz fordult, és a döntés jogszerűségének vizsgálatát kérte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon csütörtökön tartották az első tárgyalást, amelyen Pákh Imre is megjelent két ügyvéd kíséretében.

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Örökséggazdálkodási Központot – amely egyébként önálló intézményként már megszűnt, beolvadt a Miniszterelnökségbe – két jogtanácsos és egy ügyvéd képviselte. Utóbbit a tárgyalás előtt egy nappal bízta meg a Forster Központ, ami egy ilyen súlyú ügyben furcsa fejlemény. Úgy tudjuk, korábban nem volt ügyvédjük, és a képviseletüket most is elláthatta volna jogtanácsos.

Pákh Imre ügyvédje szerint ez is azt mutatja, hogy a Forster Központ húzni akarja az időt. A tárgyalás elhalasztását a Forster Központ kérte, Pákh Imréék a tárgyalás megtartását kérték. Drávecz Margit bírónő részben arra hivatkozva adott helyt a Forster Központ kérelmének, hogy az ügyvédet csak előző nap hatalmazták meg. A Forster Központ elsősorban arra hivatkozott, hogy június 29-én kaptak meg Pákh Imrééktől egy előkészítő iratot, és július 7-ig nem tudtak megfelelően felkészülni.

Ügyvédjük részben a nyári szabadságolásokra, részben a köztisztviselők napjára hivatkozott, amit minden évben július elsején tartanak, és munkaszüneti nap a köztisztviselők számára. A bírónő elmondása szerint az ügy súlyára is tekintettel volt, amikor a tárgyalása elhalasztásáról döntött. Azt is hozzátette ugyanakkor: az eljárás megakasztása később már szankciókkal fog járni. Pákh Imre ügyvédje szerint a Forster Központ részéről perelhúzásról van szó. Jogtanácsosuk nem nyilatkozott, kérdéseinkkel a Forster Központhoz irányított minket.

A felperes Pákh Imréék szerint a védetté nyilvánítás előkészítésekor eljáró szaktanácsadó testületben, a Kulturális Javak Bizottságában heves viták folytak, és a bizottság végül nem támogatta a védetté nyilvánítást.

A felperes nem fogadja el a Szépművészeti Múzeumnak azt a szakértői véleményét sem, amely arról szólt, hogy a festményt magyar kultúrtörténeti vonatkozása miatt kellett védetté nyilvánítani. A Forster Központnak viszont az az álláspontja, hogy csak a Szépművészeti járhatott el szakértőként. Abban is eltér a felek véleménye, hogy fennállt-e a képpel kapcsolatban visszaviteli kötelezettség, vagyis hogy a letétbe helyezett műalkotást „vissza kell-e engedni” oda, ahonnan érkezett; Pákh Imre szerint ez a kötelezettség fennállt, a Forster Központ szerint nem.

A tárgyalás után Pákh Imre azt mondta: mindenképpen számít arra, hogy pozitív eredménye lesz az eljárásnak. Ha nem, akkor a további lépéseket ügyvédeivel beszéli meg, Magától értetődőnek nevezte, hogy ha úgy alakul, akkor nemzetközi fórumokhoz fordul.

– Eddig is mindig kölcsönadtam a festményt, ha kiállításra kérték – mondta Pákh a bíróság folyosóján a Népszabadságnak arra a kérdésére, tervezi-e még, hogy a kép ott legyen a moszkvai Ermitázs kiállításán, amely 2018-ban lesz. Az ügy pikantériája, hogy Oroszországban Pákh Imre korábbi elmondása szerint van egy potenciális vevője a Golgotának, tízmillió dolláros áron.

Pákh Imre tartja magát ahhoz a korábbi állításához, hogy 2013-ban megegyezett Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterrel, akkor még államtitkárral a 9 millió dolláros vételárban, ám később kiderült, hogy a magyar állam a Nemzeti Értéktár Programban, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül venné meg a képet. Itt viszont nem sikerült megegyezésre jutni tulajdonosnak és vevőjelöltnek.

Arra a kérdésünkre Pákh Imre nem válaszolt, hogy most pontosan mennyiért adná oda a műalkotást.

Pákh Imre a tárgyalásra magával hozott egy Magyar Nemzet tavaly júniusi számából kivágott újságcikket, amelyben Lázár János egyik csütörtöki sajtótájékoztatójáról tudósítottunk. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ekkor azt mondta: „bár nem a legsportszerűbb módon, de a haza érdekében” nyilvánították védetté „váratlan sebességgel” a Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy-festményt, a Golgotát. „Szerettük volna Pákh urat meggyőzni ezzel a barátságos lépéssel, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, „zsarolni nem hagyjuk magunkat”, arra nincs lehetőség, hogy a magyar állam a nemzetközi sztenderdektől eltérő összeget fizessen műalkotásokért. Pákh Imre azt mondta: tervezi, hogy a tárgyaláson felolvassa a miniszternek ezeket a szavait.