Így fest Hitler és Mátyás király aláírása

Ezreket vonzott a színes-szagos kiállítás – aláírásokból. A megújuló levéltár kitett magáért.

Az aláírás maga az ember – áll a tételmondat a Nyomot hagytak című kiállítás szóróanyagán, és ehhez a mondathoz nyúlt vissza Németh László Sándor, a kiállítás kurátora is, amikor a tárlatról kérdeztük. Az aláírás tett értékű szó – tette hozzá, amikor arról kérdeztük, miért pont a szignókon keresztül akarják bemutatni hazánk történetét.

A kiállítás mindenesetre három lábon áll: a hagyományos módon, tárolókban kiállított iratok mellett ott a panoráma-képsorozat, ahol a tematikák főszereplői jelennek meg egy 23 perces szoftver segítségével óriási kivetítőkön; valamint a 6-7 perces kisvideók lejátszására alkalmas terminálok, amelyekhez hosszú sorok kígyóztak egy-egy slágernapon.

„Olyan ívet akartunk húzni a 14.-től a 20. századig, amelyhez az összekapcsoló erőt a magyar történelemben meghatározó szerepet játszó politikusok, tudósok, művészek aláírásai adják” – mondta Németh, hozzátéve: összesen húsz téma alapján rendezték meg a kiállítást, bár a történész kollégák kétszázig meg sem álltak volna, és vérre menő viták voltak arról, kik kerüljenek be.

Így végül a kiállított dokumentumok mindegyike igazi ínyencség, mindamellett, hogy végigkíséri a magyar történelmet: Mátyás király hadjáratáról szóló okirat a király saját aláírásával, Dobó István jelentése Eger védelme után.

Ott van még Rákóczi Ferenc aláírásával ellátott országgyűlési végzés a Habsburgok trónfosztásáról, Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú búcsúlevele.

A kiegyezést megindító Ferenc József-féle Októberi diploma, Teleki Pál öngyilkossága előtt írt levele vagy éppen az Adolf Hitler aláírásával ellátott 1941-es német–magyar kiadatási szerződés ugyancsak megtekinthető. Az államférfiak mellett a nők, Sissi és Kéthly Anna, valamint tudósok, például Albert Einstein és Szilárd Leó, is helyet kaptak.

Ha közelebb lépünk például Teleki megindító leveléhez, egyből elkap bennünket annak a történelmi korszaknak a levegője, amelyben ez a tragikus levél született.

Mint Németh elmondta, a kiállításon egy évet dolgoztak: sok történész és egy kreatív csapat, közben nem volt egyszerű a jogi – jogvédett anyagok felhasználása – és pénzügyi háttér megvalósítása: a kiállítást végül a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Közjegyzői Kamara szponzorálta.

Némethék szeretnék bővíteni, méghozzá külföld irányába a megjelenést: kétnyelvű katalógust terveznek kiadni, valamint a római és bécsi magyar intézetekbe elvinni a tárlatot, de még más tudományágak bevonásán is gondolkodtak – például grafológusok is elemezhetnék az aláírásokat.

A kiállítás egyébként abszolút siker, a Múzeumok Éjszakáján 1200, március 15-én több mint 2000 látogató érkezett az alapvetően zártságot sugárzó épületbe.

És hogy mi az aláírás jövője ebben a digitális korban? Németh elárulta: eredetileg az elektronikus aláírásig, azaz napjainkig szerették volna elvinni a rendszerváltás helyett a kiállítás tematikáját, azt viszont nem gondolja, hogy a szignó szerepe elveszne. Legfeljebb átalakul, ahogy a könyvek: ahogy szépirodalmat sem az interneten olvas el az ember, egy házastársi nyilatkozatot sem ujjlenyomattal hitelesít majd egy esküvőn.

A kiállítás a budai Várban, a levéltár Bécsi kapu téri épületében látogatható.