Új helyszíneket vettek fel a világörökségi listára

Huszonhét nevezést bírál el a testület.

Görögországból a mai Macedónia határán fekvő Philippi régészeti helyszínt vették fel a listára. Az egykor fallal körülvett város az Európát Ázsiával összekötő út, a Via Egnatia mentén épült, Kr. e. 356-ban II. Philipposz macedón király alapította. A régészeti helyszínen ma az egykori hellenisztikus épületeket és a későbbi keresztény bazilika romjait is meg lehet tekinteni.

Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró 2013-ban közösen nevezte az UNESCO világörökségi listájára középkori sírköveit, a stecakokat, a töröknek és később más nagy vallásoknak behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok különleges, díszesen faragott mészkő sírköveit. Huszonnyolc olyan temető került fel a listára, ahol stecakok találhatók, 20 Bosznia-Hercegovinából, 3-3 Szerbiából és Montenegróból, 2 pedig Horvátországból.

A spanyolországi Dolmenes de Antequera megalitikus síremlékeit a neolitikumban és a bronzkorban emelték. A tombák az európai őstörténet jelentős építészeti munkáiként kerültek a világörökségi listára. A spanyolországi dolmenek az ötödik megalitikus emléket jelentik Európából az UNESCO-listán, de az első szárazföldit, mivel a többiek mind szigeteken találhatók.

Gibraltár neandervölgyi barlangjait az Egyesült Királyság nevezte a listára. A négy barlangban a Neander-völgyi emberek éltek több mint 125 ezer éve. A barlangok közül a legnagyobb, Gorham-barlangot régóta a Neander-völgyi ember egykori lakhelyeként tartja számon a tudomány, két éve több mint 39 ezer éves sziklavéseteket fedeztek fel a barlang mészkőfalában. A barlangokban folytatott régészeti feltárások során kőeszközöket, állatmaradványokat és a Neander-völgyi ember egykori tevékenységének nyomait is megtalálták. A leletek lényeges adalékokkal szolgáltak a Neander-völgyi és az emberi evolúcióról folyó vitához.

Az örmény határ közelében, Észak-Törökországban található Ani régészeti lelőhelyen középkori város romjait tárták fel: lakóházakat, vallási és katonai épületeket. A 10–11. században virágzó Ani a középkori örmény királyság fővárosa volt. Később, a bizánci, szeldzsuk és grúz uralom alatt kereskedelmi karavánutak fontos csomópontjává vált. A mongol hódítás és egy 1319-es földrengés indította el a várost a hanyatlás útján. A helyszín jellegzetessége, hogy átfogó képet ad a középkori építészet fejlődéséről.

Nan Madol Mikronézia különleges, elhagyatott romvárosa a Pohnpei-szigetnél. A mesterséges szigetekből és csatornákból álló izgalmas labirintus nemcsak világörökségi helyszín státuszt kapott pénteken, hanem egyúttal a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült. A „Csendes-óceán Velencéjeként” is emlegetett Nan Madol 99 bazalt- és korallszigetből áll, amelyek 1200 és 1500 között felépített templomok és síremlékek maradványait őrzik, ezek egykor a Saudeleur-dinasztia ceremoniális központját alkották.

Kínából a délnyugati határvidéken fekvő Coucsiang Huasan sziklaművészeti kultúrtájat vették fel a világörökségi helyszínek közé. A 38 sziklán látható alkotások a mára eltűnt lojüe emberek életét és szokásait illusztrálják. Az alkotások az időszámításunk előtti 5. és az időszámításunk szerinti 2. század között születtek.

A kelet-indiai Bihár szövetségi államban fekszik Nalanda. A Nalanda Mahavihara régészeti helyszínen, amely szintén a világörökség része lett, egy i. e. 3. század és i. sz. 13. század között létesült tudásközpont és monostor maradványai láthatók sztupák, lakó- és oktatóépületek romjaival. Nalanda az indiai szubkontinens legősibb egyeteme, amely megszakítás nélkül több mint 800 éven át adta át a tudást szervezett keretek között. A hely történelmi fejlődése rálátást nyújt a buddhizmus vallássá alakulásába, valamint betekintést enged a szerzetesi élet és az oktatás hagyományaiba.

Iránból a települések és az öntözés vízellátását biztosító jellegzetes vízrendszer, a perzsa kanát került a világörökségi listára. A kanát kútszerű függőleges aknák sorozata, melyeket enyhén lejtő járatok kötnek össze, és amely szivattyúzás nélkül vezet a felszínre nagy mennyiségű talajvizet. A bizottság azért látta indokoltnak a perzsa kanátok felvételét, mivel a száraz klímájú sivatagi térségek kulturális hagyományairól és civilizációjukról kivételesen sokat árulnak el.

A világörökségi bizottság július 10. és 20 között 40. ülésszakát tartja Isztambulban. A testület 27 kulturális, illetve természeti szempontból különleges helyszín nevezését bírálja el, amelyek szeretnének felkerülni a világörökségi listára.

Az UNESCO világörökségi listáján már 1033 helyszín van több mint 160 országból. Olaszországból 51 helyszín szerepel a listán. Kínában 48, Spanyolországban 44, Franciaországban 41, Németországban pedig 40 helyszín a világörökség része. Magyarországon 8 világörökségi helyszín található.