Nem az volt a fő célom, hogy Bartók műveit népszerűsítsük, mert azokat sok helyen játsszák a világban, sajnos többet is, mint nálunk. Ennél sokkal fontosabbnak tartom azt az alapgondolatot, amit Bartókkal tehetünk Európáért – kezdi Keller András hegedűművész-karmester, majd hozzáteszi: ma már senki nem tudja kivonni magát abból a helyzetből, ami Európát körülveszi, és ami már a mindennapokat is meghatározza, frusztrálja az embereket, zavart okoz az életünkben.
– Azok az eszmék, amelyek valaha nagyon szépek és tiszták voltak, és amelyek alapjain egykor létrejött maga az Európai Unió is, mára eltűntek, lemorzsolódtak, kiüresedtek, és a közösség megmaradt politikai és gazdasági érdekszövetségnek – folytatja. A hegedűművész-karmester hangsúlyozza: lehet egyet nem érteni a kormány politikájával, de ettől függetlenül minden magyart érintenek azok az igaztalan vádak és bántó megnyilvánulások, amiket az Európai Unió részéről kap Magyarország.
Éppen ezért jó ideje érlelődik benne a gondolat, hogy megmutassuk az igazi arcunkat, és felmutassuk azt a példaképet, akire ma a leginkább szüksége van az egész európai közösségnek. Ez pedig Bartók Béla és az általa képviselt szellemiség.
– Hetven év történelmi távlatban nem idő, így Bartók még itt van közöttünk. Ő az az ember, aki egész életében nemzeti zeneszerző volt, de képes volt megújítani az egész európai zenét, integrálva a régi nagy tradíciókat. Éppen azért tudta ezt véghezvinni, mert hiteles volt a szerteágazó munkássága révén. Bartók teljes egészében magyar, és teljes egészében európai volt. Összegyűjtötte az itt élő népek zenéjét, hogy abból teremtsen forrást, amiből táplálkozni tud – fogalmaz Keller.
Amikor a Bartók Európáért fesztivál alapgondolata megfogant, és elkezdődött a szervezés, még arról volt szó, hogy az EU keretein belül minden tagállamba elviszik a programot, ám akkor jött a brexit. A fesztivál állandó partnere pedig ebben érintett, hiszen a Concerto Budapest mellett a Londoni Filharmonikusok álltak Keller András mellé. Keller úgy gondolja, nem az Európai Uniónak, hanem az európai nemzeteknek van szükségük a szellemi-lelki megújulásra, arra az eszmére, amit Bartók egész életében követett: a népek testvérré válására. Kellerék hosszabb távra terveznek: 2017-ben Lengyelországban, 2018-ban Londonban szeretnék megrendezni a fesztivált, ennek a két állomásnak az előkészületei már folynak. Jó lenne, ha a végére minden európai néphez eljutna a programsorozat, de ez nyilván támogatás kérdése is, hiszen magyarként külföldön fesztivált szervezni nem kevés nehézséget jelent.