A Fővárosi Nagycirkuszban ez lesz az első eset, hogy többé-kevésbé, de inkább kevésbé összefüggő cirkuszi számok helyett gyakorlatilag egy színházi előadást láthatnak a nézők a manézsban. A világ persze nem először lát ilyet, Kínától Svédországig sok cirkusz és színház kísérletezik hasonló produkciókkal: külföldön is készülnek a gyerekek kedvenc meséiből ilyen előadások, például A kis hableányból vagy az Aladdinból. Változó, hogy ezek a színházhoz vagy a cirkuszhoz állnak-e közelebb. Az alternatív, művészi cirkusz pedig nyilván mindig elmond valamilyen történetet, többnyire elvontabb formában és mozgásszínházi eszközökkel.
A Lúdas Matyit október 1-jén mutatják be, és novemberig tartják majd műsoron a Fővárosi Nagycirkuszban. Egyáltalán nem biztos, hogy közönségsiker lesz, mert a magyarországi közönség a klasszikus cirkuszhoz szokott – a korábbi próbálkozások, hogy legalább az alternatív (művészi) cirkuszt meghonosítsák itt, sosem végződtek kiugró sikerrel. Az ilyen előadások inkább a Müpában vagy a Trafóban találták meg a helyüket, a nagycirkuszban azt várta el a közönség, amit a cirkusz általában jelent: bohócot, erőművészt, kötéltáncost és állatseregletet.
Ráadásul szinte képtelenség olyan cirkusz-színházi előadást létrehozni, amely minden korosztálynak egyformán érdekes – pedig a Fővárosi Nagycirkusszal szemben ez az elvárás, a közönség nagy részét még mindig kisgyerekes családok teszik ki. A legutóbbi műsor, az augusztus végéig futó vízicirkuszi előadás, az Atlantisz gyermekei elsöprő sikere annak volt köszönhető, hogy iszonyúan látványos, de táncos betéteivel, színházibb látványvilágával már ez sem kifejezetten a kisgyerekeknek szóló show volt.
A cirkusz életének első olvasópróbája volt a csütörtöki. Kérdés, a közönség hogy fogadja majd a cirkuszra átszabott Lúdas Matyit
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
A Lúdas Matyit viszont minden ma élő generáció ismeri. Számos sikeres átdolgozása született, mint az 1949-es Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte filmklaszszikus Soós Imre főszereplésével és az 1977-es Dargay-rajzfilm. A Schwajda György átdolgozásából készült mesejátékot pedig ma is játsszák a színházak.
Kérdés, hogy fogadja a közönség majd a cirkuszra átszabott történetet, és a cirkusz hogy birkózik meg a feladattal, hiszen az artisták, de a cirkusz egyéb munkatársai sem vettek még részt ilyesmiben. A csütörtöki első, nyilvános olvasópróba a legtöbb szereplő számára az első ilyen élmény volt életében. Több színész is szerepel majd az előadásban, Matyi anyját például a Jászai-díjas Felföldi Anikó, az Operettszínház tagja alakítja, Döbrögit a szintén Jászai-díjas Konter László. Nekik nem kell majd artistamutatványokat produkálniuk, de a Matyit alakító fiatal színészeknek, Endrédy Gábornak és Kabai Alexnek például igen. Nekik ez, az artistáknak pedig a színpadi beszéd nagy próbatétel – többen kérték, hogy ha lehet, ne kelljen megszólalniuk.
A cirkuszi változatot Fekete Péter írta és rendezi, Pál Dániel Levente írt verses betéteket az előadáshoz. A Lúdas Matyi „mondanivalója” is változni fog kicsit. Az előadás minden jel szerint másféle tanulságot szeretne levonni a történetből, mint ami amúgy Fazekas Mihály művéből következne. Azt a kérdést teszik fel, hogy tulajdonképpen jogos-e megtorolni a sérelmeket, ráadásul háromszor. A morális tartalmakat többek között különböző elvont figurák testesítik majd meg. Az erények képviselete nyolc artistanőre hárul, akik a levegőszámaikkal olyan értékeket testesítenek majd meg, mint a hűség, a szorgalom és a megbocsátás. A „lúdlányok” szépek, fehérek, légiesek és tollasak lesznek, és holtbiztos, hogy akad majd valaki, akinek eszébe jut feltenni a kérdést, hogy a libák miért mind nőneműek, és miért csupán nőkre hárul ezeknek a szép erényeknek a megjelenítése.
Összességében elég nagy a kockázata a cirkuszi Lúdas Matyinak minden szempontból. Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója azt mondja: ez egy kísérleti előadás. Szeretnék tudni, hogy ez a műfaj a Fővárosi Nagycirkuszban működik-e.
