Kérdés, hogy fogadja a közönség majd a cirkuszra átszabott történetet, és a cirkusz hogy birkózik meg a feladattal, hiszen az artisták, de a cirkusz egyéb munkatársai sem vettek még részt ilyesmiben. A csütörtöki első, nyilvános olvasópróba a legtöbb szereplő számára az első ilyen élmény volt életében. Több színész is szerepel majd az előadásban, Matyi anyját például a Jászai-díjas Felföldi Anikó, az Operettszínház tagja alakítja, Döbrögit a szintén Jászai-díjas Konter László. Nekik nem kell majd artistamutatványokat produkálniuk, de a Matyit alakító fiatal színészeknek, Endrédy Gábornak és Kabai Alexnek például igen. Nekik ez, az artistáknak pedig a színpadi beszéd nagy próbatétel – többen kérték, hogy ha lehet, ne kelljen megszólalniuk.
A cirkuszi változatot Fekete Péter írta és rendezi, Pál Dániel Levente írt verses betéteket az előadáshoz. A Lúdas Matyi „mondanivalója” is változni fog kicsit. Az előadás minden jel szerint másféle tanulságot szeretne levonni a történetből, mint ami amúgy Fazekas Mihály művéből következne. Azt a kérdést teszik fel, hogy tulajdonképpen jogos-e megtorolni a sérelmeket, ráadásul háromszor. A morális tartalmakat többek között különböző elvont figurák testesítik majd meg. Az erények képviselete nyolc artistanőre hárul, akik a levegőszámaikkal olyan értékeket testesítenek majd meg, mint a hűség, a szorgalom és a megbocsátás. A „lúdlányok” szépek, fehérek, légiesek és tollasak lesznek, és holtbiztos, hogy akad majd valaki, akinek eszébe jut feltenni a kérdést, hogy a libák miért mind nőneműek, és miért csupán nőkre hárul ezeknek a szép erényeknek a megjelenítése.
Összességében elég nagy a kockázata a cirkuszi Lúdas Matyinak minden szempontból. Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója azt mondja: ez egy kísérleti előadás. Szeretnék tudni, hogy ez a műfaj a Fővárosi Nagycirkuszban működik-e.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!