Nyolcvanhárom éves korában elhunyt a legendás színész, Gene Wilder – közölte családja az AP hírügynökséggel.
Wildert családja tájékoztatása szerint az Alzheimer-kór szövődményei vitték el. A színész-író unokaöccse hétfőn számolt be róla: nagybátyja vasárnap halt meg a connecticuti Stamfordban.
A filmsztárt olyan alkotásokban láthattuk korábban, mint a Willy Wonka és a csokigyár (1971), az Amit tudni akarsz a szexről (1972), a Fényes nyergek (1994), a Dutyi dili (1980) és a Vaklárma (1989). A Mel Brooks-vígjátékok visszatérője volt Wilder: már az 1968-as Producereken is együtt dolgoztak, ahogy aztán a Fényes nyergeken és Az ifjú Frankensteinen szintén.
A gyakran egyik pánikhelyzetből a másikba menekülő karaktert megformáló Wildert a magyar tévénézők is a szívükbe zárták. Nehéz volt legalább egyszer nem beleütközni valamelyik csatorna kínálatán a Dutyi dilibe vagy a Vaklármába: ezekben Richard Pryorral közösen nyújtott emlékezetes alakítást. A nézők kedvelhették az általa megjelenített vagányabb figurákat is: a Fényes nyergek alkoholista seriffjét vagy a Willy Wonka és a csokigyár elragadó csokiárusát. Wonka szerepéért meg is kapta a legjobb színésznek járó jelölést a vígjátékok kategóriájában a Golden Globe-on. A Producerekben nyújtott alakításáért a legjobb mellékszereplő kategóriájában Oscar-jelölést is szerzett 1969-ben.
Elsősorban és leginkább persze Willy Wonka megformálásáról vált ismertté, Tim Burton 2005-ös remake-je, a Charlie és a csokigyár pedig nem nyerte el a tetszését. Itt már Johnny Depp játszotta Wonkát, Wilder viszont a Daily Telegraphnak arról beszélt: az egész csak a pénzről szól, mi másért is dolgoznák fel az alkotást.
A 2005-ben elhunyt Pryorral utolsó közös filmjük az 1991-es Folt a zsákját (Another You) volt. Ezután már sem Pryor, sem Wilder nem tért vissza nagyobb szerepben a filmvászonra. (Pryor viszont cameózott több filmben, például David Lynch emlékezetes Lost Highway-ében.) Wildert tévéfilmekben, illetve televíziós sorozatokban lehetett még látni: 1994-ben az egy évadot megélt Something Wilderben, 2002-ben pedig a Will és Grace két epizódjában. (Utóbbi megjelenéseiért még egy Emmy-díjat is odaítéltek neki.)
A '90-es évek után visszavonult a filmezéstől, több könyvet is megjelentetett viszont, köztük 2005-ös memoárját, a Kiss Me Like a Stranger: My Search for Love and Art-ot.
A színésztől búcsúznak kollégái, kedvelői is. Mel Brooks a Twitteren üzente: Wilder minden közös filmjükbe varázslatot csempészett, s megáldotta őt a barátságával is. Rob Lowe azt írta, hogy Wilder egyike a legkorábbi hőseinek, a Fényes nyergek és a Willy Wonka pedig példát mutatott abból, hogy kell elsőrangú komikusi alakítást nyújtani. „Köszönöm, hogy gyermekkori örömöm arca voltál, drága zseni” – emlékezett meg Facebook-oldalán Kevin Smith filmrendező. Chelsea Wolfe énekesnő pedig 2010-ben megjelent, Gene Wilder című dalát posztolta oldalára.
A színész 1933. június 11-én született a wisconsini Milwaukee-ben Jerome Silberman néven, pályafutását színházakban kezdte, hogy aztán már az 1967-es Bonnie és Clyde című filmben szerepet kapjon. A Saturday Night Live színművészét, Gilda Radnert 1981-ben ismerte meg, majd három évvel később házasodtak össze. Radnernél 1986-ban állapították meg a petefészekrákot, amely aztán 1989-ben vitte el. „Mindig azt gondoltam, hogy meg fog gyógyulni” – jelentette ki Wilder, aki ezután aktív szerepet vállalt annak hirdetésében, mennyire fontos felismerni és kezelni a rákos megbetegedéseket.
