Alacsony ablakos, vályogtéglából épült árpádföldi ház Tóth Ilona szülőháza. Ha valaki az Állás utca elején száll le a buszról, sokáig gyalogolhat fölfelé a dombon a kertes házak között. Most már kevés az utcában az olyan régi, százéves épület, mint az ’56-os forradalom utáni megtorlások során, 1957-ben kivégzett medika szülőháza, véletlenül pont az 57-es szám alatt.
Tóth Ilona csak három évig lakott az árpádföldi, szoba-konyhás házban. Hároméves korában a szülei különváltak, az édesanya a kislánnyal néhány utcával arrébb költözött. A szülőház a közelmúltig Tóth Ilona féltestvére, Tóth Ferenc tulajdona volt, tőle vette meg az önkormányzat. Az emlékház ötlete civilektől származott, egészen pontosan Petrovics Sándor autóvillamossági műszerésztől, XVI. kerületi lakostól. Ő találta ki, mentsék meg a vészesen pusztuló házat.
Petrovicsot még 2007-ben kezdte foglalkoztatni Tóth Ilona története, amikor Kaposváron a Csiky Gergely Színházban bemutatták Mohácsi János és Mohácsi István 56 06 / őrült lélek vert hadak című ’56-os darabját. Ebben Tóth Ilona is megjelenik, mégpedig úgy, mint aki valóban elkövette a terhére rótt gyilkosságot: ő és társai ávósnak vélték és megölték Kollár Istvánt, mert féltek, elárulja a kórházban folyó forradalmi tevékenységet. Az előadás nagy felháborodást és vitát váltott ki. A történészek már korábban sem voltak egy véleményen Tóth Ilonáról: Eörsi István szerint valóban a forradalmárok ölték meg Kollár Istvánt, míg a Kiss Réka, M. Kiss Sándor kutatópáros, Jobbágyi Gábor jogász és Horváth Attila jogtörténész szerint Tóth Ilonát és társait koholt vád alapján, koncepciós perben végezték ki.
Petrovics Sándor az 56 06 körüli vitát látva létrehozta a Tóth Ilona Szülőházáért Alapítványt. A kerületi önkormányzat pedig megvette Tóth Ilona szülőházát, és felújíttatja. A kertben új, föld alatti kiállítótermet és előadót is létrehoznak. A vályogtégla házat vissza kellett bontani, mert összedőlt, amikor leszedték róla a tetőt. De a cserepek eredetiek, és egyet sikerült megmenteni az eredeti, olajzöld keretes ablakok közül is, a többiről másolat készült. Tóth Ferenctől ígéretet kaptak, személyes tárgyakat és bútorokat adományoz a Tóth Ilona-kiállításhoz. Korabeli újságcikkeket és fotókat is közzétesznek. A föld alatti térben a Markó utcai dísztárgyalót rekonstruálják: az interaktív kiállításon a látogató is részt vehet Tóth Ilona és társai tárgyalásán. A tervek szerint iskolásoknak is tartanak majd itt rendhagyó történelemórákat. Az emlékház október 23-án nyílik meg.
