Rejtélyes kövek a Kálvária-dombon

Mindenki tudja, hogy ott van, mégsem látta vagy ezerhatszáz éve senki sem. Szombathely ókori színháza.

Az ásatás vezetője arról beszélt, hogy ha valóban ebbe futottak bele, akkor a két rész szintkülönbsége legalább két méter, azaz a közönség minimum ennyivel ült magasabban. Ez pedig nem feltétlenül jellemző a színházak (teátrum), annál inkább a gladiátorküzdelmek színhelyéül szolgáló amfiteátrumok kialakítására. Ráncolhatja hát mindenki a homlokát, mert ha ez utóbbi igaz, akkor lehet folytatni a keresést a színház után, miközben felkiálthatunk: előkerültek Pannónia provincia következő ókori arénájának nyomai.

Mielőtt azonban bárki is örülne, sajnos a három szondából előkerült anyag alapján továbbra sem lehet pontosan meghatározni, mi is lehetett a Kálvária-domb lábánál az ókorban. Valami nagy, ez egyre inkább biztosnak tűnik, de olyan lelet – a kerámiákon és a feltűnően sok, időben és típusban is változatos érmeken kívül – nem került elő, amely segítené a régészek munkáját. Így például egy felirat vagy annak töredéke.

Pannóniából amúgy mindössze egyetlen feliraton, az ausztriai Petronell melletti ókori Carnuntum katonavárosi arénájának építési tábláján olvashatjuk az amfiteátrum kifejezést, miközben színházról egyetlen kő sem mesél. Magyarország területén természetesen állt néhány aréna a római korban, ám ezek közül ma az óbudai Aquincum katona- és polgárvárosai, illetve a soproni Scarbantia küzdőterei láthatók.

Ha egyébként a feliratoknál járunk, és hogy megkeverjük a szálakat: 1903-ban előkerült a közelből egy Nemesis-oltár, amelyet Lucius Valerius Valerianus tartományi főpap állított a II. században. Az istennő a gladiátorok patrónusa is volt, s az arénák melletti szentélye többek között Aquincumból is ismert. Nemesis jelenléte így inkább az amfiteátrum felé billentheti a mérleg nyelvét, s ennek lehetőségét 1803-ban Bredetzky Sámuel, majd 1871-ben Lakner Endre is felvetette.

A legvalószínűbb persze az a lehetőség, hogy az építményt mindkét funkcióra, azaz színpadi előadásokra és gladiátorküzdelmekre is használhatták, így ennek megfelelően nézett ki. Egyelőre az ásatásnak annyit sikerült igazolnia, hogy a császárkultusz szentélykörzete mellett tényleg állhatott egy komolyabb építmény, ami akár Quirinus püspök mártírhalálának színhelyéül is szolgálhatott, s így komoly zarándokértékkel bírna.