A UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának szellemi kulturális örökségi szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján öt új elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke, a Rajkó-módszer örökségelem pedig bekerült a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak regiszterébe.
A Mária-tisztelet zarándok- és búcsúhagyománya Magyarországon, a Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon, a remélés farsangi szokása Novajon, a magyarországi dudahagyomány és a magyar cirkuszművészet is felkerült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére, mely így összesen huszonnégy elemet tartalmaz. A listát a magyarországi szellemi kulturális örökség honlapján lehet megnézni.
A jó gyakorlatok listájára közé ötödikként került fel a Rajkó-módszer mint örökségelem: tehetséges roma gyerekek zenei képzése az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig.
A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró, alakoskodó szokás a Heves megyei Novaj községben. Lényege, hogy a fiatal, még meg nem házasodott legények lakodalmas maskarában, csörömpölés, zeneszó közepette végigjárják a falu utcáit. Bemennek a lányos házakhoz, bekormozzák az ott lakó fiatal lányokat, asszonyokat, s cserébe tojást és szalonnát kapnak, melyet este megsütnek és elfogyasztanak az iskola épületében.
A Krisztus-katonaság pedig a húsvéti feltámadás sajátos ünneplése a görögkatolikus hagyományaihoz ragaszkodó Hajdúdorogon: nagypéntektől, Jézus kereszthalálának napjától húsvétvasárnapig hagyományos viseletbe öltözött kardos legények teljesítenek szolgálatot a görögkatolikus székesegyházban. Ők a Krisztus-katonák. Fő feladatuk Jézus szimbolikus nyughelyének őrzése. Jelen vannak az éjféli feltámadási szertartáson, illetve a húsvétvasárnapi ünnepélyes szent liturgián és pászkaszentelésen, az ünnepi eledelek megáldásán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!