Bemutatják a Szent Koronáról szóló filmet

A film a magyar állam Mohács utáni bukásától a 20. századig követi nyomon a korona történetét.

A film mintegy húsz helyszíne között van az öt koronázási város: Esztergom, ahol Szent Istvánt koronázták, Székesfehérvár, ahol fél évezreden át, egészen Mohácsig számos alkalommal tartottak koronázást, Pozsony, amely 1563-tól adott otthont ezeknek a ceremóniáknak, Sopron, ahol a 17. században háromszor koronáztak és Buda, ahol 1792-től háromszor került erre sor. A budai koronázások közül a két utolsó, Ferenc Józsefé 1867-ben és IV. Károlyé 1916-ban a Mátyás-templomban volt, I. Ferencet pedig a mai Kapisztrán téren lévő helyőrségi, egykori ferences templomban koronázták meg 1792-ben.

A szakember elmondta: valószínűleg sikerült magyarázatot találni a Szent Korona tetején lévő kereszt elferdülésére. Valószínűsíthető, hogy 1638-ban III. Ferdinánd feleségének koronázásakor érhette durva behatás a koronázási ládát és akkor deformálódhatott a korona is. Az eset oka az lehetett, hogy a koronaláda kulcsát Bécsben felejtették. A koronázási ládát még legalább egyszer, a millennium évében, 1896-ban lakatosnak kellett felfeszítenie, arról az esetről már a korabeli lapokban is lehetett olvasni.

A koronával kapcsolatos más kalandokat is felidéz a film, így például azt, hogy miként került 1529-ben Szulejmánhoz és a szultán miért adta vissza 1532-ben, miért volt 1619-től három évig Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnél, miként menekítették ki Pozsonyból az 1663–64-es háború miatt, és miért, milyen körülmények között került sor arra, hogy a szabadságharc bukása után, 1849 őszén Orsovánál Szemere Bertalan elásatta a koronázási ládát.

Pálffy Géza a koronával, koronázással kapcsolatos jelképrendszerről szólva elmondta, hogy az számos különféle módon reprezentálta a Mohács utáni sajátos magyar szuverenitást. Például míg a koronázási láda kulcsát Bécsben őrizték a Habsburgok, addig a pozsonyi várban lévő koronázási terem kulcsa a magyar politikai nemzetet, rendeket képviselő nádornál volt, és csak a két kulcs együttes használatával juthattak a Szent Koronához, ami kifejezte a két államalkotó tényező, a Habsburg-uralkodóház és a magyar nemzet szoros kapcsolatát és egymásra utaltságát. Hasonlóan jelképes üzenete volt a koronázási eskünek, amelyben az új uralkodó koronázásakor megfogadta, hogy a magyar nemzetet mindig alkotmányának betartásával kormányozza, továbbá, hogy 1687-től az esztergomi érsek mellett a nádor is mindig jelen volt a koronázáson, kifejezve ezzel, hogy Magyarországon csak az lehet uralkodó, akit az egyházi mellett a világi elit is elfogad.

A Filmlab Bt. által létrehozott alkotást Bárány Krisztián rendezte és Bárány Dániel fényképezte, elkészítésében közreműködött számos történész. Az alkotók célja, hogy a Szent Koronával kapcsolatos legkorszerűbb tudományos ismeretek eljuttassanak a nagyközönséghez és a közoktatásba – mondta Pálffy Géza.

A MTA Lendület programjának működő Szent Korona Kutatócsoport itthon és külföldön tucatnyi önálló kötetben, mintegy kétszáz publikációban, több mint száz előadásban és kiállításokon mutatta be eddigi eredményeit, így például Pálffy Géza 16. századi Habsburg–magyar együttélésről szóló nagy monográfiájában, a soproni koronázásokat feldolgozó szakmunkákban, Buzási Enikő a Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolásáról szóló német nyelvű kötetében és a királykoronázásokra kiadott érméket bemutató szlovák és román nyelvű művekben.