Nyert az állam, védett marad a Munkácsy-kép

Ítélet Pákh Imre perében: jogos a védetté nyilvánítás. A tulajdonos felsőbb fórumokhoz fordul.

Nem Pákh Imrének adott igazat a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság: a hétfői ítélet szerint jogszerű volt Munkácsy Mihály festményének, a Golgotának a védetté nyilvánítása, ezért Pákh keresetét elutasították. A Miniszterelnökség azután kezdeményezte a Munkácsy-festmény védetté nyilvánítását, hogy a magyar állam meg akarta venni a festményt, de nem tudott megegyezni a kép tulajdonosával, Pákh Imre amerikai magyar üzletemberrel a vételárról. Az amerikai tulajdonos így nem viheti ki a képet végleg az országból, Pákh Imre ezért fordult bírósághoz.

A tárgyaláson elhangzottakat és a peres felek jogi álláspontját részletesen megismerhetik Ex Lex rovatunkban közölt cikkünkből.

A bíróság azt vizsgálta, hogy jogszerű volt-e az a közigazgatási határozat, amellyel a védetté nyilvánításról döntöttek. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Örökséggazdálkodási Központ arra hivatkozott, hogy Munkácsy festménye a magyar kulturális örökség kiemelt darabja, ezért a védetté nyilvánítása szakmailag indokolt volt. Igaz, a testület, amely ezt véleményezi – a Kulturális Javak Bizottsága –, a védetté nyilvánítás ellen szavazott.

Pákh Imre szerint a magyar állam megzsarolta őt, amiért nem volt hajlandó az általa reálisnak tartott 9 millió dolláros vételárból engedni és a magyar állam által kínált 6 millió dollárért eladni a képet. Arra hivatkozott: mivel amerikai állampolgár, a kiviteli tilalom tulajdonosi jogainak abszolút korlátozása, és hogy a védetté nyilvánítást az állam az alacsonyabb vételár elérése érdekében, tehát jogtalan haszonszerzés végett lépte meg. Idézte a Lázár János egyik kormányinfóján elhangzottakat is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta: meg szerették volna győzni Pákh Imrét ezzel a „barátságos lépéssel”, hogy „minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal”. 

Drávecz Margit bírónő indoklása szerint viszont a polgári jogi, büntetőjogi és kártérítéssel kapcsolatos kérdések nem részei ennek az eljárásnak. Itt a közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálták: azt, hogy a Golgota pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű műtárgy-e, valamint hogy magyar kultúrtörténeti jelentősége megállapítható-e – ezek a feltételei a védetté nyilvánításnak. A szakvélemény alapján a bíróság szerint mindkettő megállapítható. Azt is vizsgálta a bíróság, hogy a Munkácsy-képpel kapcsolatban fennállt-e visszaviteli kötelezettség, tehát hogy a kölcsönzés után vissza kellett volna-e engedni a festményt abba az országba, ahonnan hozták. Ilyen kikötés viszont nem volt a kölcsönszerződésben, sem a letéti szerződésben, és a bírónő elmondása szerint más bizonyítékot sem nyújtott be Pákh Imre, ami a visszaviteli kötelezettséget alátámasztotta volna.

A Golgotát most a debreceni Déri Múzeumban őrzik, letakarva. Ezt Pákh Imre kezdeményezte arra hivatkozva, hogy tulajdonosi jogát korlátozta a védetté nyilvánítás, és „lopott képet nem illik kiállítani”. Tulajdonosként joga van letakarni a képet a múzeumban, és ahhoz is, hogy elvigye onnan más magyarországi helyszínre. Lapunknak azt mondta: ezt nem tervezi, a kép továbbra is letakarva marad Debrecenben. Ügyvédje, Holló Gábor szerint a Kúriánál kérik majd az ítélet felülvizsgálatát, és ha ez sikertelen lesz, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.