A visszaemlékezések és történeti kiadványok sokszor csak a nők december 4-i néma tüntetésével idézik fel az asszonyok forradalomban betöltött szerepét, pedig sebesülteket ápoltak, röpcédulákat készítettek, a konyhákon segítettek vagy sokszor a harcok részesei is voltak, így a forradalom leverésének következményei is kihatottak rájuk – mutatott rá Vargha Tamás parlamenti államtitkár.
Mint Lukács Fanni muzeológus, a kiállítás egyik kurátora elmondta, a kiállítás arra is rávilágít, hogy a nők sok esetben férjeiket vagy apjukat is elvesztették a harcokban, és ez a tény nagyban befolyásolta későbbi életüket is. Volt olyan, akit nem engedtek vissza az általános iskolába, mert az apja részt vett a forradalomban, másokat kirúgtak az állásukból vagy egyszerűen bebörtönöztek.
Jakusch Gabriella, Závodi Szilvia és Lukács Fanni kurátorok a tervezés során fontosnak tartották, hogy a bemutatott nők között minden társadalmi réteg képviselője jelen legyen, így a látogatók megismerhetik a földműves vagy munkáscsaládból jövők, a menhelyen nevelkedettek és a nemesi származásúak történeteit egyaránt.
Az életutakon kívül a kiállításban a forradalom eseményeit reprezentáló 13 szimbolikus tárgy is szerepel. Az első vitrinben az 1950-es éveket bemutató, az elnyomó hatalom tárgyai között egy vándorzászló és egy 1951-es díszserleg látható, ezt követik a forradalomhoz kapcsolódó olyan darabok, mint a Molotov-koktélos üveg, a kötszer, a lőszeres dobozok, az amerikai segélydoboz vagy egy kézigránát-másolat. Az utolsó vitrinbe a forradalom utóhangjaként a Time magazin címlapja került, amely az 1956-os év emberének a magyar szabadságharcost választotta – tette hozzá a kurátor.
A tárlat a múzeum épületében december végéig látható, ezt követően pedig vándorkiállítás formájában az ország több pontján is megtekinthető lesz.
Ha lehull a két kezünk is
