Asszonyok a forradalomban

Női sorsok és utcai tablók 1956-ból: a Nemzeti és a Hadtörténeti Múzeum is tárlattal emlékezik.

A múzeumkert Múzeum körúti és Bródy Sándor utcai oldalán látható 12 tabló a környék forradalmi harcait, eseményeit idézi fel. Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a tárlat pénteki megnyitóján hangsúlyozta, hogy minden történelmi esemény csak addig marad meg az emlékezetben, amíg az emberek szívében él, az életük részét képezi az állami ünnepségek pompájától függetlenül.

A múzeum történeti fényképtárának mintegy 4700 – döntő többségükben amatőr fotósok, de számos magyar és külföldi fotóriporter fényképét is tartalmazó – 1956-os felvétele közül válogató szabadtéri kiállítás nem csupán a harcokat, a pusztítást örökíti meg, hanem az emberek önfeledt mosolyát, boldogságát is, amely átszőtte a forradalom eseményeit – fűzte hozzá Varga Benedek. A felvételek a Múzeumkert kerítésének megfelelő pontjain emlékeztetik a járókelőket az ’56-os történésekre, összehasonlítási lehetőséget kínálva a mai utcaképpel.

Fegyveres harcok színtere

A Nemzeti Múzeum közvetlen környezete már október 23-án este fegyveres harcok színterévé vált. A Magyar Rádió előtt kitörő tűzpárbajban a múzeum épületét több belövés érte, és a Pollack Mihály tér felőli oldalon a második emeleten keletkezett tűzben felbecsülhetetlen károk keletkeztek.

A napokig tartó tűzben szinte teljes egészében megsemmisült a Természettudományi Múzeum gyűjteményének jelentős része, közte az ásvány-, kőzet- és meteoritgyűjtemény kétharmada, az állattár Afrika-kiállítása és a szakkönyvtár nagyobb része is – derül ki a november 13-ig látható Múzeum körút ’56 című fotókiállítás sajtóanyagából.

A fotókiállítást az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrejött emlékbizottság támogatja.

Nők, asszonyok

Időszaki kiállítás nyílt ’56 könnycsepp – Női sorsok az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban címmel pénteken a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A december végéig látható, fotókat, korabeli dokumentumokat és tárgyakat felvonultató kiállítás egy speciális szemszögből, az 1956-os forradalom eseményeiben részt vevő vagy a forradalom által érintett 28 nő sorsán keresztül mutatja be a 60 évvel ezelőtt történteket – mondta el Kovács Vilmos ezredes, a múzeum főigazgatója az időszaki kiállítás pénteki megnyitóján.

A visszaemlékezések és történeti kiadványok sokszor csak a nők december 4-i néma tüntetésével idézik fel az asszonyok forradalomban betöltött szerepét, pedig sebesülteket ápoltak, röpcédulákat készítettek, a konyhákon segítettek vagy sokszor a harcok részesei is voltak, így a forradalom leverésének következményei is kihatottak rájuk – mutatott rá Vargha Tamás parlamenti államtitkár.

Mint Lukács Fanni muzeológus, a kiállítás egyik kurátora elmondta, a kiállítás arra is rávilágít, hogy a nők sok esetben férjeiket vagy apjukat is elvesztették a harcokban, és ez a tény nagyban befolyásolta későbbi életüket is. Volt olyan, akit nem engedtek vissza az általános iskolába, mert az apja részt vett a forradalomban, másokat kirúgtak az állásukból vagy egyszerűen bebörtönöztek.

Jakusch Gabriella, Závodi Szilvia és Lukács Fanni kurátorok a tervezés során fontosnak tartották, hogy a bemutatott nők között minden társadalmi réteg képviselője jelen legyen, így a látogatók megismerhetik a földműves vagy munkáscsaládból jövők, a menhelyen nevelkedettek és a nemesi származásúak történeteit egyaránt.

Az életutakon kívül a kiállításban a forradalom eseményeit reprezentáló 13 szimbolikus tárgy is szerepel. Az első vitrinben az 1950-es éveket bemutató, az elnyomó hatalom tárgyai között egy vándorzászló és egy 1951-es díszserleg látható, ezt követik a forradalomhoz kapcsolódó olyan darabok, mint a Molotov-koktélos üveg, a kötszer, a lőszeres dobozok, az amerikai segélydoboz vagy egy kézigránát-másolat. Az utolsó vitrinbe a forradalom utóhangjaként a Time magazin címlapja került, amely az 1956-os év emberének a magyar szabadságharcost választotta – tette hozzá a kurátor.

A tárlat a múzeum épületében december végéig látható, ezt követően pedig vándorkiállítás formájában az ország több pontján is megtekinthető lesz.

Ha lehull a két kezünk is

Az 1956-os forradalom fogyatékkal élő résztvevőit mutatja be a Ha lehull a két kezünk is… címmel pénteken, a Nem Adom Fel Café & Bárban nyílt fotókiállítás.

A tárlat azoknak az embereknek állít emléket, akik fogyatékkal élőként vállaltak szerepet a szabadságharcban, annak ellenére, hogy a kor meglehetősen kirekesztő volt a sérült emberekkel szemben – olvasható a szervezők közleményében.

A sérült emberek forradalomban betöltött szerepe mellett a válogatás bemutatja a kor egészségügyi helyzetét és sajátosságait is. A kiállítás alapjául Harcsa Borbála történész, politológus, valamint a Nem Adom Fel Alapítvány Ha lehull a két kezünk is… című közös tanulmánya szolgált.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával a Magyar szabadság éve programsorozat keretében megvalósult tárlat november 30-ig látható a kávézóban, utána pedig vándorkiállításként 2017 márciusáig több budapesti oktatási helyszínen is megtekinthető lesz.