Medgyesi Zsolt többek között Chopin f-moll zongoraversenyét játssza egy különleges, vonósnégyesre készült átiratban a hétfői emlékkoncerten. Persze, praktikus oldala is van annak, hogy nem a zenekari változat mellett döntött, hiszen sokkal egyszerűbb négy zenészt megszervezni, mint egy egész zenekart, mégsem ez dominált. Régóta szeretné ugyanis eljátszani Chopin f-moll zongoraversenyét, és ismerve a vonósnégyes-átiratot, úgy érezte, a mű intimitása, bensőségessége, Chopin lírai oldala sokkal jobban megmutatkozik ebben a hangszerelésben.
Ingyenes koncert
Chopin-emlékkoncertet ad a zeneszerző halálának napján, hétfőn este hét órakor az Aranytíz Kultúrházban (Budapest, V. kerület, Arany János utca 10.) Medgyesi Zsolt. A Junior Prima-díjas zongoraművész több népszerű mű, például az 1846-ban írt Polonaise-fantázia mellett Chopin 1829-ben komponált f-moll zongoraversenyét játssza vonósnégyes-átiratban Detvay M. Marcella és Szilvásy Viktória hegedűművészek, Rudolf András brácsa-, valamint Lukács Tünde csellóművész közreműködésével. A Frédéric Chopin halálának évfordulójára rendezett koncert ingyenes.
– Nagyon értékesnek tartom ezt az átiratot, számomra is sokat mondott el a darabról, amikor először hallottam, és biztos vagyok benne, hogy az is egész más rétegeit fedezheti fel ennek a műnek, aki ismeri a zenekarra készült eredeti verziót – fogalmaz Medgyesi Zsolt. A fiatal zongoraművész azt is elmondja: Chopinről a korabeli kritika is feljegyezte, hogy nem szeretett nagyteremben zongorázni, ha mégis egy-két alkalommal megtette, olyan halkan játszott, hogy a hátsó sorokban alig hallották. Medgyesi Zsoltnak egyébként távolabbi tervei is vannak a vonósnégyes-átirattal: több Mozart-zongoraversenyből is készült ilyen változat, ezeket adná elő egy későbbi koncerten vagy koncertsorozaton, ugyanis a Mozart-átiratokat is nagyon érdekesnek találja.
Medgyesi Zsolt még zeneakadémista. Két nagy szakmai támogatója, Bogányi Gergely és György Ádám is elismerően nyilatkozott róla, s ha mindez nem lenne elég, az utóbbi években többször is meggyőződhetett a közönség egészen különleges tehetségéről, lapunk az idei György Ádám Kastélyakadémia zárókoncertje kapcsán méltatta magával ragadó zongorajátékát. Medgyesi Zsolt nem véletlenül került kapcsolatba éppen Bogányi Gergellyel és György Ádámmal, a két zongoraművész között ugyanis számos kapocs található a repertoárt illetően, és ez éppen többek között Chopin műveit jelenti. A fiatal művész nem is tagadja, kiskorától kezdve meghatározó számára Chopin zenéje.
Több szempontból sem átlagos utat járt be eddig Medgyesi Zsolt: a fiatal zongoraművész 19 évesen, még az érettségi előtt vehette át az egyik legrangosabb, fiataloknak adható elismerést, a Junior Prima díjat. Bár a zenészek többsége „konzit” végez – a szakzsargon hívja így a zeneművészeti szakközépiskolát –, ahonnan a legjobb növendékeknek egyenes útja vezet a Zeneakadémiára, Medgyesi Zsolt látható sikerei ellenére a Járdányi Pál Zeneiskolában folytatta zongoratanulmányait Gergelyné Knapp Évánál.
– Ez nem teljesen tudatos döntés volt, inkább ide sodródtam főleg a családom javaslatára, de szerencsés voltam, hogy így alakult. A zeneiskolában elsősorban a tanáromnak köszönhetően olyan támogató környezet vett körül, amely lehetővé tette, hogy a saját tempómnak, habitusomnak megfelelően fejlődjek. Nemcsak a zeneiskola volt ideális környezet, de a Klebelsberg Kuno Gimnázium is, ahol magántanuló lehettem, és mindenben támogattak akkor is, amikor már nagyon sok időmet lefoglalta a zene – meséli lapunknak Medgyesi Zsolt, aki az érettségi után a bécsi Zeneakadémiára került, de egy év után szakmai okokból végül mégis a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiát választotta, ahol most Bogányi Gergely egykori tanára, Baranyay László növendéke.
Mint mondja, nem bánta meg ezt a kitérőt sem, konzi nélkül nehéz bekerülni ebbe a zárt közösségbe, a Bécsben töltött év után viszont már könnyebben illeszkedett be a Zeneakadémiára. A váltás egyik legnagyobb nyereségének éppen a budapesti évfolyamuk összetartását érzi.
Medgyesi Zsolt még maga is fiatal, de világosan látja, hogy a fiatalok nem elutasítják a komolyzenét, hanem egyszerűen nem ismerik, nem találkoznak vele. – Az, hogy a tizenévesek többsége az életének jelentős részét „online” tölti, szükségessé teszi, hogy új csatornákat találjunk hozzájuk, akár a közösségi oldalak, akár a zenemegosztó programok segítségével – vallja. Ugyanakkor ő itt is az őszinteségre és az igényességre helyezi a hangsúlyt: az értéket és a minőséget megérzik a gyerekek is, és ha keveset hallanak klasszikus zenét, nagyon meghatározó, milyen előadással találkoznak.
