Feldarabolják, mégis egyben marad a Forster Központ

Komoly átalakítások az örökségvédelemben. A kormány fontos beruházásai elkerültek a hatóságtól.

– Szeptember 1-jétől a nemzeti kastély- és várprogramot miniszteri biztosként Virág Zsolt felügyeli. Munkáját egyelőre a Forster Központ segíti, ám januártól az intézmény vagyonkezelésében lévő 61 vár és kastély is a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-hez kerül. Ezek közül azonban az üresen álló, hasznosítatlan épületek visszatérhetnek a Nemzeti Vagyonkezelőhöz – árulta el Varga István.

„Szintén a nonprofit kft. felügyeli majd a budai Vár rekonstrukcióját, amellyel kapcsolatban a jövőben számos komoly problémát kell majd megoldani”

– tette hozzá. Az átépítés már eddig sem ment zökkenőmentesen. A véleményező szakmai testület, a Hauszmann-bizottság több tagja is távozott idén a rekonstrukció szellemisége ellen tiltakozva. Később kiderült, az átépítés akár 200 milliárd forintba is kerülhet, ám ezt a kormány tagadta. A tervek szerint visszaépítik a lovardát és a Csikós-udvart, újjáépítik a Főőrség épületét, visszaállítják a Stöckl-lépcsőt.

Varga István mindehhez hozzátette, több minisztérium is a Várba költözik, ami jelentős terhelést okoz majd, holott már a turizmus is többször megoldhatatlan feladat elé állította a szakembereket. – A turistabuszok számának korlátozása például nem igazán vált be. A rekonstrukció alatti közlekedési káosz elkerülésére így használható terveket kell kidolgozni – mondta az elnök. Ez ügyben az I. kerület folyamatosan konzultál az állammal.

A Vár beépítéséről készült hatástanulmányokat megküldték az UNESCO-nak is, amely jövő nyáron dönt az átalakításról. A nemzetközi szervezet magyar bizottsága, a műemlékvédelmi kérdésekkel foglalkozó Icomos szintén a Forster Központ Daróczi úti épületébe költözik, hogy méltó körülmények között foghassák össze a szakterület civil szervezeteit.

A Forster megszüntetésének egyik legkényesebb része a régészet. Tavaly tavasszal Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára minimálisra csökkent az útépítéseket megelőző régészeti feltárás időtartama, és veszélybe kerültek a váratlanul felbukkanó leletek.

„Ha szó szerint értelmezik a törvényt, az veszélybe sodorja hazánk eddig fel nem tárt kulturális örökségét”

– fogalmazott lapunknak tavaly májusban Lassányi Gábor, a régészszövetség elnöke. Fél évre rá kiderült, szó szerint veszik a törvényt: a „magyar Pompejiként” elhíresült bonyhádi templomromot a városi elkerülő út építése miatt feltárás helyett visszatemették.

Varga István elmondta, az 500 millió forintnál nagyobb beruházások régészeti előkészítését a Fors­ternél önálló egység végzi, amely a hatósági árak miatt eltartja magát, így hosszú távon is együtt szeretnék tartani. Minden egyéb feltárás a területileg illetékes múzeumokhoz tartozik. Ám a kapacitáshiány miatt ez komoly gondot jelent számukra. Ráadásul a munkák előfinanszírozást igényelnek, amit a helyi önkormányzatok nem tudnak magukra vállalni.

Az örökségvédelmi törvény módosításakor amellett döntöttek, hogy a régészeti feltárásokat alvállalkozóként magáncégek is végezhetik. Ehhez a Forster Központ akkreditációjára volt szükség. Az engedélyezés két évig érvényes, így a központ megszűnése után még ennyi ideje van a kormánynak, hogy eldöntse, a jövőben ezt mely intézmény folytathatja le.

Felmerül a kérdés, ha végül egyben tartják, mert szükség van a szakemberekre, miért kell megszüntetni a Forster Központot? Talán az volt a cél, hogy ne önálló egység felügyelje a kormány számára stratégiailag fontos beruházásokat. Hiszen a Vár rekonstrukciója, a kastélyok vagyonkezelése és az útépítések régészeti feltárása mind egy nonprofit kft.-hez került a hatóság helyett.