Drasztikusan csökkentették a régészeti feltárások időtartamát, menesztették a kulturális örökségért felelős államtitkárt, L. Simon Lászlót (helyére nemrég Puskás Imre került), sorra bontják a műemlék épületeket a fővárosban, az aggasztó folyamat betetőzéseként pedig a kormány júniusi döntése értelmében 2017. január 1-jével megszűnik a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.
Tevékenységi körét háromfelé osztják. A tudományos munka és a hatósági feladatok a Miniszterelnökséghez kerülnek. A nagyberuházások régészeti előkészítését, a kiemelt nemzeti örökségvédelmi programok fejlesztéseit, valamint a Forster ingatlanjainak üzemeltetését és beruházásait a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. veszi át. Az Építészeti Múzeum pedig a Magyar Művészeti Akadémiához kerül.
Az örökségvédelem az elmúlt időszakban legkényesebbnek bizonyult területeit így egy nonprofit kft. felügyeli majd. A cég vezetését július 19-én Gyutai Csaba, a Várgondnokság igazgatója vette át. Jelenleg tehát egy személyben irányítja mindkét területet. Kinevezése egyébként meglepetés volt, hiszen őt legtöbben L. Simon emberének tartották, és biztosra vették, az államtitkár menesztésével a hozzá közel állókat is szélnek eresztik. Ez a Forster korábbi elnöke, Sárváry István esetében bejött. Sárvárynak L. Simon csinált helyet az örökségvédelemben azzal, hogy elküldte a Forstert addig vezető Sághi Attilát, ám az új elnök nem sokáig maradhatott a központ élén. Helyére január 1-jéig Varga István került.
„Megszüntetik, feldarabolják, mégis egyben marad, és folytatja a munkáját a Forster Központ”
– mondta el egy múlt heti háttérbeszélgetésen az intézmény nemrég kinevezett elnöke. Hangsúlyozta, legfőbb feladatának azt tekinti, hogy megőrizze, amit a Forster eddig elért. A megszüntetés ellenére igyekeznek együtt tartani a szakembergárdát és biztosítani az intézmény munkájának folytonosságát. Segítséget jelenthet, hogy a három részre szabdalt állomány a Forster Központ Daróczi úti telephelyére költözik. Vagyis, bár önálló egységét elveszti, fizikailag mégis egyben marad az intézmény. A korábban használt Táncsics utcai épületet a Nemzetgazdasági Minisztérium kapja meg, amely a budai Várba, a Szentháromság téren álló egykori Pénzügyminisztérium épületébe költözik. A Daróczi úti ingatlan felújítására másfél milliárd forintot szán az állam, legalábbis erre kaptak ígéretet – mondta el a Forster elnöke.
– Szeptember 1-jétől a nemzeti kastély- és várprogramot miniszteri biztosként Virág Zsolt felügyeli. Munkáját egyelőre a Forster Központ segíti, ám januártól az intézmény vagyonkezelésében lévő 61 vár és kastély is a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-hez kerül. Ezek közül azonban az üresen álló, hasznosítatlan épületek visszatérhetnek a Nemzeti Vagyonkezelőhöz – árulta el Varga István.
„Szintén a nonprofit kft. felügyeli majd a budai Vár rekonstrukcióját, amellyel kapcsolatban a jövőben számos komoly problémát kell majd megoldani”
– tette hozzá. Az átépítés már eddig sem ment zökkenőmentesen. A véleményező szakmai testület, a Hauszmann-bizottság több tagja is távozott idén a rekonstrukció szellemisége ellen tiltakozva. Később kiderült, az átépítés akár 200 milliárd forintba is kerülhet, ám ezt a kormány tagadta. A tervek szerint visszaépítik a lovardát és a Csikós-udvart, újjáépítik a Főőrség épületét, visszaállítják a Stöckl-lépcsőt.
Varga István mindehhez hozzátette, több minisztérium is a Várba költözik, ami jelentős terhelést okoz majd, holott már a turizmus is többször megoldhatatlan feladat elé állította a szakembereket. – A turistabuszok számának korlátozása például nem igazán vált be. A rekonstrukció alatti közlekedési káosz elkerülésére így használható terveket kell kidolgozni – mondta az elnök. Ez ügyben az I. kerület folyamatosan konzultál az állammal.
A Vár beépítéséről készült hatástanulmányokat megküldték az UNESCO-nak is, amely jövő nyáron dönt az átalakításról. A nemzetközi szervezet magyar bizottsága, a műemlékvédelmi kérdésekkel foglalkozó Icomos szintén a Forster Központ Daróczi úti épületébe költözik, hogy méltó körülmények között foghassák össze a szakterület civil szervezeteit.
A Forster megszüntetésének egyik legkényesebb része a régészet. Tavaly tavasszal Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára minimálisra csökkent az útépítéseket megelőző régészeti feltárás időtartama, és veszélybe kerültek a váratlanul felbukkanó leletek.
„Ha szó szerint értelmezik a törvényt, az veszélybe sodorja hazánk eddig fel nem tárt kulturális örökségét”
– fogalmazott lapunknak tavaly májusban Lassányi Gábor, a régészszövetség elnöke. Fél évre rá kiderült, szó szerint veszik a törvényt: a „magyar Pompejiként” elhíresült bonyhádi templomromot a városi elkerülő út építése miatt feltárás helyett visszatemették.
Varga István elmondta, az 500 millió forintnál nagyobb beruházások régészeti előkészítését a Forsternél önálló egység végzi, amely a hatósági árak miatt eltartja magát, így hosszú távon is együtt szeretnék tartani. Minden egyéb feltárás a területileg illetékes múzeumokhoz tartozik. Ám a kapacitáshiány miatt ez komoly gondot jelent számukra. Ráadásul a munkák előfinanszírozást igényelnek, amit a helyi önkormányzatok nem tudnak magukra vállalni.
Az örökségvédelmi törvény módosításakor amellett döntöttek, hogy a régészeti feltárásokat alvállalkozóként magáncégek is végezhetik. Ehhez a Forster Központ akkreditációjára volt szükség. Az engedélyezés két évig érvényes, így a központ megszűnése után még ennyi ideje van a kormánynak, hogy eldöntse, a jövőben ezt mely intézmény folytathatja le.
Felmerül a kérdés, ha végül egyben tartják, mert szükség van a szakemberekre, miért kell megszüntetni a Forster Központot? Talán az volt a cél, hogy ne önálló egység felügyelje a kormány számára stratégiailag fontos beruházásokat. Hiszen a Vár rekonstrukciója, a kastélyok vagyonkezelése és az útépítések régészeti feltárása mind egy nonprofit kft.-hez került a hatóság helyett.
