Forradalom a színházakban

Tóth Ilonka élete a Nemzeti Színházban, Maléter Pálné visszaemlékezései a Katona József Színházban.

„Az újságban az utolsó hasábnál, alul az ítéletek voltak, és az utolsó mondat az volt, hogy az ítéletet végrehajtották. Tehát az a döbbenet, hogy nincs hová menni, nincs kihez menni, nincs miért menni, mert… mert végrehajtották. […] A börtönudvaron ásták el őket. Nehogy kiderüljön, hogy ki hol van. ’61-ben aztán kiásták őket onnan, a hullákat kátránypapírba tekerték, és szedett-vedett drótokkal összedrótozták. Éjjel kellett kivinni, és mély gödröket kellett nekik ásni, bedobták az egyikbe Nagy Imrét, a mellette levőbe Malétert és Gimes Miklóst. Nem lehetett tudni, hogy melyik van alul, melyik felül” – így emlékszik vissza Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith. Maléter Pál 41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án az ’56-os forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével és Gimes Miklós újságíróval egy napon kivégezték.

A PanoDráma vezetője, Lengyel Anna több hétig interjúzott Gyenes Judithtal, visszaemlékezésiből született meg a Pali című monodráma. Maléter Pálné szó szerinti életmonológját Szamosi Zsófiával a főszerepben október 23-án mutatják be a Katona József Színház kamaratermében, a Sufniban.

Ugyanezen az estén látható, szintén a Sufniban Csalog Zsolt Keserű boldogság című felolvasószínházi előadása Kari Györgyivel. Jancsó Lívia a forradalom idején az amerikai nagykövetségen dolgozott, ő volt az, aki titokban legépelte Mindszenty József hercegprímás emlékiratait. Letartóztatták, megfenyegették, de nem vallott, később internálták, magánzárkába csukták. Végül elengedték, menedékjogot és világútlevelet kapott. New Yorkban telepedett le, ahol a nyolcvanas években Csalog Zsolt etnográfusnak mesélte el életét. Az Ördög Tamás által rendezett előadás a vele készült beszélgetést idézi fel.

1956-os filmek a Corvinban

56 és kora a moziban címmel ingyenes vetítéssorozat lesz november első hétvégéjén. A Magyar Nemzeti Filmalap közleménye szerint egyebek között A tanú, az Angi Vera, a Megáll az idő, a Szabadság, szerelem, a Szamárköhögés, összesen huszonnégy magyar filmalkotás lesz újra látható nagyvásznon november 5-én és 6-án reggel tíz órától késő estig az egykori események kulcsfontosságú helyszínén álló budapesti Corvin Moziban.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára megrendezett vetítéssorozaton olyan fikciós alkotások és dokumentumfilmek is műsoron lesznek, amelyek 1956-ban készültek – köztük Keleti Márton vígjátéka, a Puskás Ferenc szereplésével készült Csodacsatár, Banovich Tamás mesefilmje, Az eltüsszentett birodalom, valamint Fábri Zoltán világhírű és korszakalkotó Körhintája. A korkép teljessége végett számos olyan klasszikust is láthat majd a közönség, amely annak megértését segíti, hogy milyen volt az élet Magyarországon a forradalom előtt és után.

A Nemzeti Színházban Tóth Ilonára emlékeznek. A fiatal medika november 4-én felettesei kérésére elvállalta a Domonkos utcai kisegítő kórház vezetését. Az ő segítségével itt kaptak helyet november 18-án az illegális Életünk című folyóirat szerkesztői, Obersovszky Gyula és Gáli József. Két nappal később rendőrök szállták meg a kórházat, Tóth Ilonát és társait, Gyöngyösi Miklóst és Gönczi Ferencet a szovjet hatóság kérdezte ki. A vád szerint brutálisan megkínozták és meggyilkolták Kollár István rakodómunkást. A huszonnégy éves orvostanhallgatót koncepciós perben halálra ítélték. Az ügyet sohasem tudták valóban rekonstruálni, mert bár Tóth Ilonáék a tettüket bevallották, egyes történészek szerint kényszer hatása alatt vallottak. Vidnányszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója rendezésében október 25-én mutatják be Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabját, amelynek középpontjában az 1957-es per áll. Visszaidézik a kórházban történteket, megszólal a védőügyvéd szelleme, archív felvételeken még Kádár is megjelenik. Tóth Ilonát Waskovics Andrea egyetemi hallgató alakítja, s olyan színészek – Bodrogi Gyula, Mécs Károly, Csurka László és Dózsa László – is színpadra lépnek majd, akik fiatalon voltak részesei a forradalomnak.

Október 23-án a Pesti Színházban Kapás Dezső novelláiból készült kisfilmeket vetítenek. Ezeket Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója asztalosműhelyben forgatta a társulat művészeivel. Kapás Dezső Papírkosár című novelláskötetében humorral kevert lírával mesél gyermekkori emlékeiről. A Vígszínház nagyszínpadán ezen a délutánon Kézdi-Kovács Zsolt 2002-es Az a nap a miénk című filmjét vetítik. A filmben százharminc egykori egyetemi hallgató, köztük neves művészek – Törőcsik Mari, Harkányi Endre, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Angyal Mária – beszélnek arról, hogy hogyan élték meg fiatalon az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeit.

Vasárnap a Vígszínház házi színpadán Orosz Ákos adja elő a Gérecz Attila költő életéről szóló Szökés című monodrámát. Gérecz Attilát huszonegy évesen, 1950. december 8-án tartóztatták le, összeesküvés és hazaárulás vádjával bíróság elé állították. Koncepciós per során tizenöt év börtönbüntetést kapott, a budapesti gyűjtőfogházba, majd a váci fogházba szállították. Első verseit itt írta. 1954-ben a jeges áradó Dunán átúszva hazaszökött várandós szerelméhez. Árulás vádjával újra letartóztatták, börtönbe került, ahonnan az 1956-os forradalom alatt szabadították ki. Végig harcolt a forradalom alatt, a Rókus kórház környékén két orosz tankot tett harcképtelenné. Néhány nap múlva egy T–34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Klauzál téren. Gérecz Attila a forradalom hősi halottja lett.

1956. november 4-én megindult Magyarország történetének egyik legnagyobb kivándorlási hulláma. Ezen a napon a Katona József Színház nagyszínpadán ’56-os menekültekkel készült sok száz órányi elbeszélt történelmi anyagból, valamint friss, eredeti interjúkból összeállított Exodus ’56 című felolvasóestre várják a nézőket. Mások mellett Bezerédi Zoltán, Kovács Lehel, Mácsai Pál, Máté Gábor, Molnár Piroska is szerepel az egyszeri alkalommal látható dokudrámában.

Dalszerzői est az A38 hajón

A forradalom évfordulójára időzítve az A38 is készül: vasárnap 19 órától díjtalan belépés mellett a koncertteremben dalszerzői estet tartanak. Az odalátogatók hat előadó több mint háromórás fellépését nézhetik meg a Kiégő Izzók erre az alkalomra létrehozott látványvilágával.

A program szerint a színpadon feltűnik majd a 30Y zenekarból is ismert Beck Zoli, a magyar folklórmotívumokat az angolszász rock, valamit a tánczene elemeivel ötvöző Petruska András, az intim, mégis energikus folkdalokkal és a kiváló budapesti kísérletidzsessz-szcénából érkező ritmusszekcióval felálló Zanzinger. Ugyancsak fellép még a 2013-ban a londoni Goldsmiths egyetem zeneszakán diplomázó gitáros, András Upor, a folk-pop műfajában alkotó, Bartók híres operájából nevet választó Duke Bluebeard, illetve a modern folk-bluest játszó Papaver Cousins is.