Nem mindenki örül Bob Dylan Nobel-díjának

Az amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő ötven éve a popzene egyik meghatározó alakja.

Bob Dylan: Mit fúj a szél

Hány utat járjon végig valaki,
Hogy a neve ember legyen?
És hány tenger hosszat szálljon a galamb,
Míg partot ér és megpihen?
És hány bomba kell még, hogy az ágyúszót
Már ne tűrje senki sem?
Ha válasz kell, hallgasd, hogy mit fúj a szél,
Csak hallgasd, hogy mit fúj a szél.

Hány év, míg tengerbe porlik a hegy,
Míg kő a kövön nem marad?
Na és hány évig bírják még az emberek,
Hogy szabadnak lenni nem szabad?
Na és hányszor lehet még, hogy félrenéz
Az ember, s azt színleli: vak?
Ha válasz kell, hallgasd, hogy mit fúj a szél,
Csak hallgasd, hogy mit fúj a szél.

Hányszor kell nézni fölfelé,
Hogy előderengjen az ég?
És meddig füleljen, aki csupa fül,
Hogy meghallja: jajgatnak épp?
És hány újabb hulla döbbenti rá,
Hogy hullákból most már elég?
Ha válasz kell, hallgasd, hogy mit fúj a szél,
Csak hallgasd, hogy mit fúj a szél.

Barna Imre fordítása

Bob Dylan amerikai énekes-dalszerzőnek ítélte az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia 2016-ban. A muzsikus az indoklás szerint azért kapta az elismerést, mert új költői kifejezésmódot alkotott a nagy amerikai dalszerzői hagyományon belül. A döntés komoly meglepetés, hiszen az akadémia első ízben díjazott olyan alkotót, akinek nincs a hagyományos értelemben vett irodalmi életműve.

Ráadásul Toni Morrison 1993-as elismerése óta amerikai szerző nem kapott irodalmi Nobel-díjat. Horace Engdahl, a Svéd Akadémia korábbi főtitkára egy interjúban arról beszélt, az amerikai irodalmat a tömegkultúrák divatja alakítja, ami sokat ront a művek minőségén. Engdahl később lemondott tisztségéről, ám amerikai szerző ezt követően sem jött szóba valódi esélyesként.

Igaz, Bob Dylan neve többször felbukkant a fogadóirodák listáin, ám valószínűleg senki sem gondolta komolyan, hogy az akadémia valóban díjazna egy Egyesült Államokbeli popzenészt. Annál is inkább, mert rajta kívül a kortárs amerikai irodalom olyan hatalmasságai vártak még a díjra, mint Don DeLillo, Philip Roth, Thomas Pynchon, vagy Joyce Carol Oates.

Az idei döntés annak fényében különösen érdekes, hogy már a tavalyi Nobel-díjas, Szvetlana Alekszijevics elismerését is sokan kritizálták. A fehérorosz írónő interjúkon alapuló tényregényeiről vált ismertté, sokan nehezményezték, hogy kitüntetésével az akadémia voltaképpen újságírásra adott Nobel-díjat.

Ne felejtsük, a szokásosnál egy héttel később jelentették be a nyertest. Mivel a 18 tagú akadémia legalább felének támogatása kell ahhoz, hogy egy jelölt megkaphassa a díjat, könnyen elképzelhető, hogy a zenész elismerése megosztotta a testületet, és ezért húzódott el a bejelentés. Nem lehetett könnyű döntés tehát.

Még akkor sem, ha Bob Dylan a könnyűzene történetének megkerülhetetlen alakja. A „hatvanas évek első felében nagyobb hatással volt nemzedékére, mint korának bármely politikusa. Dalai mozgósító erejű himnuszok voltak, mert egy korosztály érzéseit, gondolatait sikerült megfogalmaznia bennük” – idézi a Könyvesblog Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János A rock története című könyvének Dylanről szóló fejezetét.

Az énekes Robert Allen Zimmerman néven a minnesotai Duluth-ban született 1941. május 24-én, és a közeli Hibbingben nőtt fel zsidó középosztálybeli családban. Kamaszként több együttest is alapított, világnézetét és zenei kifejezésmódját Woody Guthrie és a beatköltők alakították. Új nevet vett fel, New Yorkba költözött, és Greenwich Village-i klubbokban zenélt. Első lemeze Bob Dylan címmel 1962-ben jelent meg.

A hatvanas évek pályafutásának legtermékenyebb korszaka volt, sorra jelentek meg legendás lemezei: a Bringing It all Back Home, a Highway 61 Revisited, a Blonde on Blonde. Dalai mindinkább politikussá váltak, felemelte szavát a társadalmi igazságtalanság ellen. A Blowin’ in the Wind és a The Times They Are A-Changin' a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált.

A hetvenes évek eleje már nem sikerült ilyen fényesen: a kritikusok keményen nekimentek, felesége elhagyta, a film, amiben szerepelt (Pat Garrett és Billy, a Kölyök), megbukott. Néhány év alatt azonban magára talált, és újra teltházas turnéra indult, lemezei pedig visszatértek a slágerlisták élére.

Pályafutásának harmincadik évfordulóját hatalmas koncerttel ünnepelték zenésztársai. 1997-ben életveszélyes szívfertőzéssel került kórházba, de még abban az évben művészileg is feltámadt, három Grammy-díjat kapott Time Out of Mind című albumáért. 2000-ben a Pokoli hétvége című film Things Have Changed című daláért Oscar-díjat kapott. Háromkötetesre tervezett emlékiratainak első kötete Chronicles címmel 2004-ben látott napvilágot. A könyv egy évvel későb krónikák címen magyarul is megjelent. 2012-ben megkapta a legmagasabb polgári személyeknek odaítélhető kitüntetést, az Elnöki Szabadságérmet.

A Svéd Akadémia titkára, Sara Danius a bejelentést követő interjúban elmondta, Bob Dylan természetesen megérdemli az elismerést, és reméli, nem éri majd kritika a döntésüket. – Az énekes, dalszerző nagyszerű költő, az angol nyelvű irodalmi hagyomány és dal tradíciójának megtestesítője, aki folyamatosan újraalkotja önmagát – fogalmazott a titkár.

A felvetésre, hogy hagyományos értelemben vett költészetről nem is beszélhetünk Dylannel kapcsolatban, Danius úgy reagált, hogy Homérosz és Szapphó műveit is hangszeres kísérettel adták elő egykoron, ám ma olvasva is gyönyörködhetünk azokban. Az akadémia titkára végezetül elárulta, ő maga inkább David Bowie rajongója volt, de természetesen jól ismeri Bob Dylan munkásságát. Azok számára, akik most ismerkednek a dalszerzővel, az 1966-os Blonde on Blonde című duplalemezt ajánlotta.

Christopher Ricks oxfordi irodalom-professzor több tanulmányt szentelt Dylannek, akinek költészete véleménye szerint Miltonéval, Keats-ével, Tennysonéval áll egy szinten. – Orfeusztól Faizig a dal és költészet mindig is közeli kapcsolatban állt. Bob Dylan briliáns örököse a bárd hagyományoknak. Nagyszerű döntés született – írta a Twitteren Salman Rushdie.

„Dylan Nobel-díja hatalmas dolog számomra is, hiszen már fél évszázada hiszek abban, hogy a rock képes megközelíteni a klasszikus formák értékeit” – mondta Bródy János Kossuth-díjas dalszerző, szövegíró a távirati irodának.

– Bob Dylan irodalmi Nobel-díja fordulatot jelenthet az elismerés történetében – fogalmazott Barna Imre, az amerikai dalszerző, költő és énekes verseinek magyar fordítója. „Nem annak ellenére kapta a díjat, hogy rocksztár, hanem bizonyos értelemben pontosan azért” – fűzte hozzá.