Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján kortárs művészeti reflexiók idézik meg a Szentendrén hatvan évvel ezelőtt történteket. A város meghívásos pályázatán 12 szentendrei művészt kértek fel installációk tervezésére, a 8 pályamű közül 7 valósul meg eredeti, ’56-os helyszíneken. A public art műveket október 23-tól november 4-ig láthatják, hallhatják a Szentendrére látogatók a város különböző, nyilvános pontjain.
A hét helyszín egyenként is felkereshető, de szerveznek vezetett sétákat művészettörténészekkel, helytörténészekkel, iskolásoknak rendhagyó történelemóraként foglalják össze ’56 és a művek üzenetét. A forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára egy, a történelmi vonatkozásokat és a művek leírását összefoglaló kiadványt is megjelentetnek.
Az installációkat Csató Máté, ef Zámbó István, a Forgács Társaság, Margit Szabolcs, Nagy Barbara, Tóth Eszter és Vincze Ottó készítették, és mindegyik alkotás az adott helyen történt eseményeknek állít emléket.
1956. október 24-én például a Városháza Dísztermében választották meg a 72 tagú Hazafias Népfrontbizottságot. A téren gyülekező tömeg közfelkiáltással szavazta meg – illetve keresetlen szavakkal szavazta le – a párttagok által az erkélyről közzétett neveket. Ekkor dobálták ki a járdára az addig az irodákat „díszítő” Sztálin- és Rákosi-szobrokat. Erre a Városháza Erkélyén Margit Szabolcs Megtisztulás című fényfestés munkája utal majd, amely a járdára vetíti a szobortöredékeket.
A Városház téren ehhez kapcsolódva Csató Máté a Pecsét című, a tárgyat 2 x 2 x 2 méteresre felnagyító Konyec, azaz Vége feliratú objektje is megidézi, amely a kommunista bürokráciát és a forradalom emberi sorsokat megpecsételő mivoltát egyszerre szimbolizálja. A pecsétről több lenyomat is készül, ezeket más – szintén ’56-os – helyszíneken, mint a volt Pártbizottság, ma Zeneiskola, a volt rendőrség, ma Ferenczy Múzeum épületén is kifüggesztik.
A Fő téren szintén október 24-én egy kisteherautó platójáról pesti egyetemisták felolvasták 16 pontos követelésüket, és beszámoltak a fővárosi harcokról. Toborzóbeszédben szólították fel a szentendrei fiatalokat, hogy szerezzenek fegyvert és menjenek harcolni Budapestre. Erre Tóth Eszter Vörös csillag című, 3,5 x 3,5 méteres térinstallációja reflektál, amely a valaha győzhetetlennek hitt hatalmi szimbólum sikátorba szorult romlását, karikatúrává válását érzékelteti.
Két nappal később a Fő téri könyvesboltból egy kisebb csoport kihordta Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Rákosi könyveit és a marxista-leninista brosúrákat. A könyvhalmazt a téren meggyújtották. Nagy Barbara Irtás című videoinstallációját a könyvesbolt kirakatában láthatjuk majd, a filmen a marxizmus-leninizmus vörösbe kötött klasszikusait baltával felaprítják, miközben ezekből a könyvekből hallatszanak részletek.
A könyvégetések ezzel nem álltak le, 28-án a Dunaparti Művelődési Ház épületében működő Jásári Könyvtárból hordták ki a marxista könyveket és égették el az udvaron. Nyárson égetett könyvek címmel ef Zámbó István installációjának szobrán a nyársra húzott könyvek jelképes, vasból kivágott lángok fölött forognak.
Október 24-én a rendőrség épülete előtt tüntetés zajlott. A városban járőröző tiszti iskolásoknak sikerült megnyugtató szavakkal feloszlatni a tüntető csoportosulásokat. Október 28-án éjjel fegyveres polgári személyek megtámadták a rendőrség épületét. Később, 1957 februárjában ide szállították be a forradalomban szerepet vállaló személyeket, akiket brutálisan megvertek.
Az erre való emlékezésnek a Ferenczy Múzeumi Centrum Pajor-kúria ad otthont, ahol akkoriban a rendőrség működött: itt Vincze Ottó Halld meg a hangom! című kültéri installációjában az ’50-es években rögzített felvételek és a korra jellemző hangminták és -effektusok az épület homlokzatán elhelyezett, mozgásérzékelőkkel ellátott hangszórókon át, többcsatornás montázsban hangzanak fel.
A Posta előtti tér 1956-ban még nem létezett, itt magánházak, telkek álltak, ezért itt esemény nem történt, mégis a HÉV-végállomás közelsége miatt ez lesz a kiinduló, illetve végpontja a szervezett, vezetett sétáknak. Itt a Forgács Társaság Együtt a szabadságért című, 56 darab 180 cm magas, földbe szúrt zászlókból álló térinstallációját láthatjuk, amely a forradalmi tömeget jelképezi.
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta. A kiállítást október 23-án este hét órakor a Városházánál Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester nyitja meg.
Ugyanakkor egy másik tárlat is 1956-ra emlékezik Szentendrén: Jelek és jelképek ’56-ról címmel nyílt kiállítás a szentendrei Régi Művésztelepen működő Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) galériájában kedden. Ezen többek között Aba Béla, Aknay János, Bereznai Péter, Stefanovits Péter, Szabó Tamás alkotásai láthatóak.
