Tóth Ilona a halál felé menetel a Nemzetiben

A mártír medika ügyét Vidnyánszky vitte színpadra.

Voith Ági édesanyja, Mészáros Ági a szovjet csapatok kivonását követelte a rádióban 1956. november elején; tízéves szilenciumot kapott büntetésként. Mécs Károly sebesülteket szállított. Csurka László a kaposvári színház forradalmi bizottságát vezette. Dózsa László pedig tizennégy évesen fegyverrel vett részt a forradalomban – róla a mostani utcai emlékező plakátok között feltűnik egy ifjúkori fotó. Szovjet fegyveresek sortűzében megsebesült, a rabkórházban a klinikai halál állapotába került. A mésszel leöntött tömegsírból jó szándékú sírásók mentették ki, tízórás műtéttel adták vissza az életnek.

Hogy hozzáad-e bármit is egy ötvenhatot idéző darabhoz az ő jelenlétük, arra a válasz egyértelmű. Talán nem is elsősorban az előadás minőségében jelenik meg ez a pozitív töltet, hanem a befogadó ebből következő megrendült lelki alapállapotában. (Ugyanezért illetődhet meg a vendég a bemutató utáni első előadáson, látva a nézőteret, amelyet megtöltenek az egykori forradalmárok.)

A mártír Tóth Ilona ügye – a medika Szilágyi Andor drámájának hőse – komoly indulatokat, szakmai vitákat kavart az elmúlt évtizedekben. A szerző és Vidnyánszky Attila rendező a színpadi játék megalapozásakor Kiss Réka és M. Kiss Sándor kutatásaiból indult ki. A két történész régóta hangsúlyozza: Kollár István rakodómunkás megölése – ezzel vádolták Tóth Ilonát a megtorlás időszakában – abban az időpontban, olyan módon és azon a helyszínen, ahogy a periratokban szerepel, nem következhetett be. (Az ezredfordulókor született újabb semmisségi törvény hatályon kívül is helyezte az ítéletet.)

A tudományos elképzeléseket, hiszen rengeteg feltáratlan részlete van az ügynek, a lehetőségek, a fikció világában fejleszti tovább az író és a rendező. Ennek jegyében Kollár István 1956. november 18-ai halála a Nemzeti színpadán egy, a szovjet haderő tagja ellen elkövetett merénylet ürügyén a KGB-ig nyúló belügyes provokációvá válik. Részese ennek a Kollárt a Domonkos utcai szükségkórházban elzárató, majd óvatlan pillanatban elengedő Erzsi nővér is, akinek figuráját feltehetően a fegyveres harcokban részt vevő, majd disszidáló rejtélyes lányról, Csontos Erzsébetről mintázta Szilágyi. (Könnyen lehet, hogy néhány apróbb történelmi tárgyú tévedés is szándékos, jelezve: részben fantázián alapuló históriát láthatunk.)

A darab több idősíkon fut, egyszerre követhetjük a hírhedt 1957. május 1-je eseményeit, a november 18-ai végzetes estét a Domonkos utcában, s közben a per lefolyását. A helyszín egyrészt hatalmas bírósági tárgyalóterem, másrészt 180 fokban elfordítva óriási kartotékszekrénnyel határolt sokfunkciós játéktér. (A díszletet Olekszandr Bilozub tervezte.) A fiktív helyszínek közül kiemelt szereppel bír a – szövegben egyébként nem említett – Hősök tere. Itt zajlik a május 1-jei gyűlés Kádár János meg-megszakadó szónoklatával, s a magas pulpitusán az említett tárgyalóteremben helyet foglaló bírónak (Csurka László) a halálraítélteket, életkorukat, a végrehajtás időpontját felsoroló kopár szavai is a Hősök terére utalnak, a Nagy Imre-temetés megrendítő egykori felolvasását idézik.

A színészek, mint egy olykor groteszk passió résztvevői, súlyos hitelességgel jelenítik meg azokat az állomásokat, amelyeket Tóth Ilona a kényszerű halál felé menetelve megtett. A címszerepet játszó egyetemi hallgató, Waskovics Andrea komoly tehetséget sejtet.

A metaforikus képekben, ahogy Vidnyánszynál egyébként is megszokhattuk, gazdag, allúziókban erős előadás kétszer zökken ki rövid időre pályájáról: Tóth Ilona börtönnapjainak kissé szentimentális ábrázolásakor és sajnos a hangsúlyos zárópillanatban. Nyugodtan véget érhetne a darab a színészek fentebb már említett, a forradalomról szóló vallomásaival, illetve az anyát megformáló Bánsági Ildikó szikár mondataival: a kivégzésről szóló hivatalos jegyzőkönyvből idéz. A felakasztott orvostanhallgató megjelenítése a színen ezek után egészen felesleges, zavaró hiba.

(Szilágyi Andor: Tóth Ilonka. Nemzeti Színház. Rendező: Vidnyánszky Attila.)

###HIRDETES2###