A legtöbb szülő felolvas kisiskolás gyerekének?

A szülők szerint igen, és a 6–10 éves korosztályban – ez derült ki egy olvasáskutatásból.

Barátaikkal, sportolással, internetezéssel és számítógépes játékokkal töltik legszívesebben szabadidejüket a 6–15 éves gyerekek, miközben a könyvolvasás, de még a tévénézés is a legkevésbé népszerű tevékenységek közé került – derül ki az OMV olvasáskutatásából, amelyet olvasásnépszerűsítési kampánya részeként készített a cég.

A szülők leginkább a sportot, az olvasást és a játékot részesítenék előnyben gyermekük fejlődése szempontjából, ezzel szemben a 6–15 éves korosztály a baráti találkozókon és a sporton kívül inkább zenét hallgat, zenei videókat néz, internetezik és számítógépen vagy konzolon játszik.

A könyvolvasás a gyerekek szabadidős toplistáján a 8. helyen szerepel.

A szülők megítélése alapján az olvasás 9–10 éves korban számít a legnépszerűbb szabadidős tevékenységnek. A kutatás szerint a kisebbek még csak ismerkednek a könyvekkel, míg a nagyobbaknál a könyvolvasás helyét egyértelműen az online tartalomfogyasztás, a chat és a számítógépes játékok veszik át. Hasonló a helyzet a sporttal is, az internetes tevékenységek térhódításával ennek népszerűsége is csökken a gyerekek körében.

Minden harmadik szülő nyilatkozott úgy, hogy gyerekként sem volt kedvence az olvasás. Beszédes ugyanakkor, hogy

jelenleg a szülők kétharmada sem olvas sokat, amit idő- vagy pénzhiánnyal magyaráznak.

A 6–15 évesek több mint ötöde a tanuláson kívül nem olvas önállóan, de további 35 százalékuk is csupán legfeljebb napi fél órát. Átlagosan napi egy órát a gyerekek tizede tölt önálló olvasással.

Az összes megkérdezett válaszadó szülő átlagosan heti 2,9 órára becsülte a gyermeke által önálló olvasással töltött időt.

A 9–10 évesek csupán 5 százalékáról állították a szülők, hogy egyáltalán nem olvas önállóan. Ebben a korcsoportban szép számmal akadnak rendszeres olvasók, a gyerekek harmada 4,5, de akár 7 órát vagy többet is tölt hetente olvasással.

Úgy tűnik, az első években csak lassan kezdődik el az önálló olvasás: a 9 év alattiaknak majdnem fele, 46 százaléka egyáltalán nem olvas önállóan. Annak ellenére, hogy harmadik osztályban, vagyis a 8–9 éveseknél már nagyobb lélegzetű művek elolvasását is ajánlják az iskolában gyerekeknek, mint Fekete Istvántól a Vuk, vagy akár Erich Kästner művei vagy Berg Judit kortárs meseregénye, a Rumini.

A tízévesnél idősebbeknek tizenhat százaléka egyáltalán nem olvas a felmérés szerint.

A kisebbeknél, a 6–10 éves korosztálynál a kutatás szerint a szülők közel 80 százaléka szokott felolvasni gyermekének, összességében pedig minden harmadik családban szokás naponta olvasni a gyerekeknek. Ez nagyon magas számnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar szülők átlagosan naponta csupán nyolc percet beszélgetnek a gyermekeikkel. A kutatás eredménye szerint ahol szokás a felolvas, ott alkalmanként legalább 20 percet, átlagosan fél órát tölt vele a szülő.

A 11–15 éveseknél a szülői felolvasás aránya 10 százalék közelébe csökken.

Nem meglepő, hogy a szülők végzettsége egyértelműen összefügg a felolvasási gyakorisággal.

A különbség viszont nem olyan nagy, mint azt várni lehetne: a felsőfokú végzettségűek 56 százaléka olvas iskolás gyermekének, míg az érettségivel nem rendelkezők 31 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A gyermekkönyvek többsége a család tulajdonában van, a megkérdezett családok 31 százaléka veszi igénybe a városi és alig több mint 20 százaléka az iskolai könyvtár szolgáltatásait gyermekkönyvek kölcsönzésére.

A városi könyvtárak elsősorban a 9–10 éves lányok körében népszerűek, az iskolai könyvtárak azonban nemtől és kortól függetlenül kevéssé kedveltek.

A felsőfokú végzettségű szülők önállóan olvasó gyermekeinek csak 25 százaléka használja az iskolai könyvtárat. Az érettségi nélküli szülők gyerekei nagyjából ugyanennyit járnak az iskolai könyvtárba, 29 százalékuk említette meg.

A városi könyvtár használatában nagyok a különbségek: a felsőfokú végzettségű szülők gyerekeinek több mint fele, az érettségi nélküli szülők gyerekeinek viszont mindössze 6 százaléka jár a városi könyvtárba.

Érdekes, hogy a szűkösebb anyagi helyzetben lévőknél ez az arány hogyan változik: az ő gyermekeiknek 29 százaléka látogatja a városi könyvtárat, 22 százaléka pedig az iskolait.

Az OMV Olvasáskutatást az OMV Hungária Kft. olvasásnépszerűsítő programja kapcsán, a cég megbízásából végezte a Free Association 2016 augusztusában, telefonos adatfelvétellel. 500 főt kérdeztek meg olyan családokból, ahol 6–15 éves gyermeket nevelnek. A kutatás országosan reprezentatív a gyerekek életkora, neme, illetve régió és településtípus szerint. A cég olvasást népszerűsítő programjában a vásárlók a vállalat töltőállomásain adhatják le elolvasott könyveiket, amelyeket az OMV iskolák könyvtárainak juttat el, eddig harmincezer kötet gyűlt össze. Szerveznek felolvasásokat, zenés programokat is.