Erősen szűri a kamut a Wikipédia

Victor Grigas: Ha a Facebook átvenné a szerkesztési elveinket, a posztok 99 százaléka eltűnne az oldalról.

Balogh Roland
2016. 11. 28. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bő két évtizeddel a nagyüzemi használat elindulása után a kamuhír lett az internet első számú rákfenéje. Az akár hírszerzési háttérrel támogatott, a dezinformációt is szolgáló áltartalmak mindenhová beették magukat, s egyelőre kiirthatatlannak tűnnek. A kétségbeejtő trendet az amerikai elnökválasztási kampány idején járatták csúcsra, egyúttal ez kellett ahhoz, hogy az olyan nagy tartalommegosztó platformok, mint a Facebook közösségi portál végre komolyan is vegye a lassan elviselhetetlen mennyiségű digitális szemét kérdését. Mark Zuckerberg – több hónapnyi huzavona után – ugyanis jelezte, mindent megtesznek azért, hogy a hülyeség ne tudjon futótűzként terjedni a közösségi hálón.

Amíg kiderül, hogy a Facebook a gyakorlatban is megvalósítja-e az álhírek szűrését, sokakban merül fel a dolog, vajon az angolban hoax címszóval jelölt valótlanságok mennyire fertőzték meg a világhálót, és mi van ezen a téren más, mértékadónak hitt platformokon. Így például a netes tudás tárházának tekintett Wikipédia cikkeiben mennyi hamis információ kering.

Az amerikai közéleti Vice hírportál erről készített egy összefoglalót, azt firtatva, a Wikipédiánál pontosan hogyan és mi alapján szűrik ki ezeket a tartalmakat. Ez nemcsak azért fontos, mert ma már nagyjából mindenki a netes enciklopédián keres rá alapinformációkra, hanem azért is, mert nincs közös irányítás, központi „agytröszt”, amely ezt kontrollálná. Akadnak olyan internetes csoportok, amelyek erre figyelnek, ám a megosztási gyakorlatot elnézve sok helyen a szűrés egyelőre nincs megoldva, a kamu pedig úgy terjed, akár egy hatékony vírus.

A Wikipédiát üzemeltető Wikimédia Alapítvány egyik vezető tartalomfelelőse, Victor Grigas szerint ők ebből a szempontból jól állnak, s ezt a honlapuk külön szócikke is alátámasztani látszik. A statisztikák alapján a mintegy 4 millió angol nyelvű szócikk közül 287 volt olyan kamu, amelyről legalább egy évig nem vettek észre, hogy az, s csak ezt követően korrigálták, vagy tüntették el az adatbázisból. Grigas azt is hosszan ecsetelte, hogy a Wikipédia szerkesztői olyanok, akik előbb olvasnak, elemeznek, utánajárnak a dolgoknak, mintsem hogy a tartalom megismerése nélkül, pusztán egy hangzatos címet „agyatlanul” megosztók gyülekezete lennének.

S hogy miért nem keletkezik annyi valótlanság, azt – amolyan félig íratlan szabályként – két dolog garantálja. Egyrészt ahhoz, hogy valaki tartalomszerkesztő legyen – merthogy mindenki lehet az –, el kell végeznie egy netes kurzust, amely a könyvtári ismeretekre, illetve a szellemi tulajdont szabályozó törvényekre korlátozódik. „Ha ezen valaki átmegy, akkor szinte biztos, hogy százszázalékos lesz a kamuszűrője” – összegezte tömören véleményét Grigas. Egyúttal azt is megjegyezte, rengeteg olyan ember van, aki amellett, hogy állandóan árgus szemekkel figyeli a szócikkszerkesztés folyamatát, ha kell, bármikor át is venné egy-egy tartalom gondozását. A másik tényező, hogy sok olyan elemet építettek be, amellyel például akár egy olvasó is jelezheti egy tartalomról vagy akár egy mondatról, megjegyzésről, hogy nem helyes, vagy épp a hitelesítéséhez szükséges lenne alátámasztani valamilyen külső forrással.

„Hogy mi lenne, ha a Facebook átvenné a Wikipédia szerkesztési elveit? Te jó ég! Elvesztené a tartalmak kilencvenkilenc százalékát” – fogalmazott Grigas.

Ahhoz, hogy a kártékony tartalmakat kiszűrhessük, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ebben nagy szerepe van a felhasználók tartalommegosztási szokásainak is. Egyre jellemzőbb ugyanis, hogy az emberek nem olvasnak, nem mélyednek el a dolgokban, hanem zombi módjára szórják a posztokat, lájkokat, megosztásokat, azt sem tudva pontosan, mit is adtak tovább, mit is ajánlanak ismerőseiknek. Ennek megváltoztatásához, komoly oktatási stratégiára lenne szükség, hogy már a kezdetektől arra tanítsák az iskolásokat, értelmezzék a tartalmakat, a felületesség ugyanis nem vezet sehova, legfeljebb digitális szemeteléshez. Annak meg tényleg nincs sok értelme.

###HIRDETES2###

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.