Kár, hogy vége a határok nélküli Európának

Írókat és más értelmiségieket kérdezett a Goethe Intézet menedékjogról, migrációról.

Más megkérdezettek a szociális költségvetést nem, de más területek költségvetését szívesen megkurtítanák: az orosz Ljudmila Ulickaja például a katonai kiadásokat, az izraeli szociológus, Eva Illouz pedig akkor lenne boldogabb, ha az ultraortodox gyerekek nevelésére fordított adókat irányítanák át menekültek támogatására.

A válaszadókat a személyes élményeik is befolyásolták: közülük többen voltak már menekültek. Dragan Velikic például Budapestre menekült Belgrád bombázásakor, Srecko Horvat filozófus, aktivista és újságíró édesapja a 80-as években kért menedéket Németországban, így ő már ott nőtt fel, a francia Genevieve Brisacnak pedig szinte az összes felmenője menekült: német és spanyol zsidók, törökországi örmények, görögök vagy az Osztrák–Magyar Monarchia lakói voltak. Az írónő gyakran gondol édesapjának arra a mondására: „Ha el kell menekülnünk, még mindig lehetek pincér.”

Kiss Noémi a válaszaiban arról írt: sajnálja, hogy vége a határok nélküli Európának. Bírálta a magyar politika hozzáállását a menekültekhez: szerinte az idegenellenes és antihumánus, és egyébként is úgy véli: a magyar politika ma a félelemre épít. A korlátlan befogadást jól hangzó politikai szlogennek tartja, amit felülír a realitás, és a sikeres integráció feltételének a jog, az állam és az alapértékek tiszteletét tartja – különös tekintettel a nők egyenjogúságára. Sok közép- és kelet-európai problémára is kitért: az elvándorlásra, az emiatt hátrahagyott gyerekekre vagy például a Svájcban prostituáltként dolgozó magyarokra. Úgy véli: Európában és a világon ma nincs jövőpolitika.

Német nyelven is népszerű.

Kiss Noémi neve egyre ismertebb Németországban. Az író úszóként kezdte a pályáját, majd irodalmat tanult, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított, végül maga is írni kezdett. Első elbeszéléskötete 2006-ban látott napvilágot Trans címmel, már ez kötet is megjelent német fordításban. Kiss Noémi első nagy sikerű könyve az Ikeranya volt; a regényben az anyaság testi-lelki élményét dolgozta fel tabuk nélkül. Azóta már megjelent a Sovány angyalok című regénye, amely egyszerre női szenvedéstörténet és magyar rendszerváltásregény. Tavaly lefordították németre 2009-es, Rongyos ékszerdoboz című irodalmi útinaplóját, amelyet közép- és kelet-európai utazásairól írt. (R. K. K.)