Nem akarok a halálra gondolni, csak dolgozni akarok

A Queen énekese istenszerűbb volt Mick Jaggernél. Az övé volt az egyik legjobb torok a rock történetében.

„Őt mondják a rocktörténet legjobb torkának. Hihetetlen kvalitásokkal rendelkező énekes volt. Talán Ian Gillant, a Deep Purple énekesét lehet hozzá mérni ugyanabból a korszakból – mondja Jávorszky Béla Szilárd rocktörténész. – Viszonylag későn, a húszas évei közepén alakította meg a Queent, de az együttes hamar a hetvenes-nyolcvanas évek meghatározó brit zenekarává vált.”

Mercury Farrokh Bulsara néven született 1946-ban az akkor még brit gyarmat zanzibári szultanátusban. Szülei indiai párszik voltak, a család a zoroasztrizmus vallást követte – e vallás hagyományai szerint celebrálták negyvenöt évvel később temetését is. A család hamarosan visszatelepült Indiába, itt töltötte gyermekéveit. Hétéves korától tanult zongorázni: azonnal le tudta játszani a dalokat, amelyeket a rádióban hallott. Tizenkét évesen alapította meg iskolai együttesét The Hectics néven, majd Freddie-nek kezdte hívni magát.

Később visszatért Zanzibárba, de tizenhét éves korában családjával együtt menekülnie kellett, mert a forradalom kitörése után ezrével gyilkolták az országban a bűnbaknak kikiáltott arabokat és indiaiakat. Ekkor költöztek Angliába, ahol Freddie művészeti és grafikusi diplomát szerzett – ő tervezte a Queen későbbi oroszlános-főnixmadaras, címerszerű logóját is. Diplomázása idején a kensigtoni piacon dolgozott, ahol akkori barátnője, Mary Austin segített neki. (Mercury biszexuálisnak vallotta magát, voltak női és férfipartnerei is.) Jimi Hendrix hatására ekkorra már végleg eldöntötte, hogy a rock and rollról fog szólni az élete. 1970-ben Brian Mayjel és Roger Taylorral megalapították a Queent, a basszusgitáros John Deacon egy évvel később csatlakozott az együtteshez. Mercury az elnevezést így magyarázta: a Queen név „magától értetődően királyi, egyúttal erőteljes hangzású. Általános és kortalan értelmű. Természetesen tisztában vagyok a meleg értelmezésével is, de ez csak egyik oldala a dolognak.” A queen kifejezést a meleg szubkultúrában a hivalkodó, nőies meleg férfiakra használják.

Az együttes 1973-ban adta ki debütáló albumát, Bulsara pedig végérvényesen Mercuryvá változott. Az elsőt tizennégy újabb stúdióalbum követte – az utolsó, Made in Heaven címűt 1995-ben adták ki korábban fel nem használt dalok és énekszólamok felhasználásával.

Mercury írta a Queen-slágerek legtöbbjét, az első Greatest Hits album tizenhét száma közül tízet. Énekhangja kivételes volt. Bár beszédhangja baritonnak volt mondható, énekhangfekvése alapján tenornak minősült. Hangterjedelme a basszus F hangtól a szoprán F-ig terjedt. Az operaénekes Montserrat Caballé, akivel a barcelonai olimpia előtt duettalbumot rögzített, így vallott róla: „Énektechnikája lenyűgöző volt. Semmi gondja nem akadt a tempóval, briliáns érzéke volt a ritmushoz. Megerőltetés nélkül tudott átsiklani egyik regiszterből a másikba, rendkívül muzikális volt.”

Bár a Queen számos stúdiófelvétele vált klasszikussá – a We Are the Champions például végérvényesen a sportbajnokok himnuszává lett –, az együttesre legtöbben a koncertjei miatt emlékeznek. Az 1985-ös, Afrika megsegítésére rendezett Wembley-beli Live Aid koncerten egyszerűen ellopták a show-t. A közvetítést minden más tévéműsornál többen, 1,9 milliárdan nézték világszerte. Később fellépésüket a rocktörténet legnagyszerűbb élő műsorának választották. Az egyik kritikus így írt a koncert után: „Azok, akik listákat állítanak össze a legnagyobb rockzenei frontemberekről, és az első helyet Mick Jaggernek, Robert Plantnek vagy másnak adják, nem látnak messzebb az orruknál. Freddie, amint azt a dionüszoszi Live Aid-fellépése is bizonyítja, istenszerűbb mindannyiuknál.”

A Billboard a Queen 1986. július 27-ei budapesti fellépését a Közép- és Kelet-Európában valaha tartott legnagyobb rockkoncertnek nevezte. Bécsből érkezett az együttes szárnyashajóval, hat napot maradtak. Mercury álruhában még a Központi Vásárcsarnokban is járt.

A magyar rajongók sem tudhatták akkor, hogy a budapesti koncert Mercury egyik utolsó fellépése volt. Ezt követte még az 1986. augusztus 9-én az angliai Knebworth-parkban, 160 ezer rajongó előtt tartott koncert, amelynek végén palástban, aranykoronát a magasba tartva vonult le a színpadról. Örökre.