Schmidt Mária reagált a plakátügyre

A kormánybiztos állítja, Dózsa László szerepel az '56-os plakáton, ráadásul Pruck Pál egy bűnöző.

Mint ismert, a forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére óriásplakátok lepték el a várost, amelyeken forradalmárok fotói láthatók névvel, születési és halálozási dátummal. Az egyik plakáton egy kamasz fiú szerepel, akit sokáig ismeretlenként jelöltek meg, később azonban Dózsa László színész-rendező neve került a kép mellé. Hétfőn azonban az RTL Klubnál jelentkezett egy férfi, aki azt állította, a forradalmár az ő unokatestvére, a 2000-ben elhunyt Pruck Pál. Bár Dózsa László ezek után is állította, ő szerepel a képen, de kegyeleti okokból és Pruck Pál unokatestvérének megnyugtatása miatt hozzájárult, hogy a nevét levegyék a plakátról. Erre reagálva az ügyben szerdán írt nyílt levelet Pruck Pál lánya a 168 Órában. A nő azt írta, mélységesen fel van háborodva, és sértettnek érzi magát.

A forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére készült óriásplakát körül kipattant botrányra Schmidt Mária, az 1956-os emlékbizottság társelnöke viszont csak jó pár nap után reagált. Közleménye szerint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével rendelkező színész-rendező már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott videointerjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette, ráadásul az egészet saját, Borbély Lászlóval közösen jegyzett Bohóc vérben és vasban című kötetében is megírja.

„Azt állítani, ahogyan a Dózsa Lászlót támadók teszik, hogy csupán külső szakértő azonosíthatja a fotón szereplőket, nélkülöz minden jogi alapot, és nem egyeztethető a történészszakmai megfontolásokkal sem” – írja nyilatkozatában Schmidt Mária.

A kormánybiztos közlése szerint Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről máig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, sőt köztörvényes bűnözőként említi Pruckot, „akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására.” Ebből kiindulva Schmidt azt is felveti, hogy „miképp kerülhette el Pruck Pál az ’56 utáni megtorlást, szemben más tizenéves szabadságharcosokkal, holott a Life magazin rendhagyó módon szerepeltette nevét!”

Nyilatkozata végén Schmidt szégyenteljesnek tartja a „magyar média egy jól körülhatárolható részének” eljárását az ügyben. „...az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a közösség egészétől elvenni, azt kisajátítani akaró szűk és jól behatárolható csoport 2016-ban is az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal igyekszik megfélemlíteni és hiteltelenné tenni nemzetünk legnagyobbjait!” – fogalmaz a kormánybiztos.