Sinka-emléktáblát avattak Budapesten

Egykori lakhelyén, a Nagy Fuvaros utcában kapott emléktáblát a posztumusz Kossuth-díjas író-költő.

MTI
2016. 11. 18. 20:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere az ünnepségen kiemelte: Sinka István a viharos 20. századi magyar történelem minden politikai és társadalmi kataklizmáját átélő szemtanúja, elszenvedője, üldözöttje és egyben krónikása is volt. Hozzátette: a mintegy fél évszázada elhunyt magyar költő a szegények közül is a legszegényebbek rétegéből jött, s a magyarság minden bánatát megénekelte.

Kitért arra is, hogy Sinka István születésének 120. évfordulójára 2017. szeptember 24-én szintén megemlékeznek majd a költőről.

Az emléktáblát Budapest Főváros VIII. kerülete, Józsefváros Önkormányzata és a Magyar Írószövetség állította annak a háznak a falán, amelyben Sinka István 1941-től 1944-ig élt és alkotott.

Medvigy Endre irodalomtörténész felidézte: Sinka István az 1950-es évek első felében nem volt tagja semmilyen egyesületnek vagy írószövetségnek, csak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tért vissza a szellemi életbe, az irodalomba. November 2-án, amikor a Magyar Írószövetség rendkívüli közgyűlését tartotta, Sinka Istvánt beválasztották az elnökségbe.

Sinka István sokáig mellőzött, nagyszerű magyar klasszikus, akit jóval halála után ismertek el, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki – mutatott rá, hozzátéve: talán a balladában alkotott a legnagyobbat, ezeket a műveit egyenrangúnak tartják Arany János balladáival és a székely népballadákkal. Medvigy Endre elmondta, hogy a dokumentumok szerint Sinka Istvánnak igen termékeny korszaka volt a Nagy Fuvaros utcai időszak, ebből a lakásból Csömörre költözött családjával.

Sinka István Vád című verseskötetét 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg, majd 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett. Kezdetben a dal és a költői elbeszélés uralkodott munkásságában, majd mind nagyobb szerepet kapott a ballada. Ebben a műfajban érvényesült igazán lírájának tragikus hangoltsága, sötét pesszimizmusa. Kései költeményei általában elégikus módon tekintettek vissza zaklatott életére, a súlyos betegséggel és a közelgő halállal vetettek számot. Elbeszélő költeményeiben ifjúságának világát elevenítette fel.

Legismertebb kötete a Himnuszok kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv, híres önéletírása a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.