Az első aranykor (x)

Az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok.

Az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok
2016. november 22. – 2017. március 12.

A tárlat Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Horvátország, Lengyelország és Románia múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre, és közel 200 művel várja a közönséget. Bár a megnyitó kiállítás eredeti anyagát természetszerűleg nem sikerült rekonstruálni, a kiállított munkák, illetve alkotók jelentős része már korábban is megfordult az intézmény kiállítótereiben. A kiállítás azokat az évtizedeket öleli fel, amikor a művésztársadalomnak a művészetkedvelő elittel karöltve sikerült megteremtenie Magyarországon is – elsősorban Budapesten – a képzőművészeti életet. A Műcsarnok jubileumi kiállítássorozatának kiemelkedő tárlata Az első aranykor, mellyel az intézmény megnyitásának 120 éves évfordulóját ünnepli. Az exkluzív és rendhagyó kiállítás Ferenc József és a Monarchia korának kiemelkedő alkotásait mutatja be. A Műcsarnok – nem megszokott módon – történeti kiállítást tűzött programjára, felidézve azokat az évtizedeket, amelyek megalapozták a képzőművészet, és ezen belül is a festészet huszadik századi virágzását.

Ferenc József uralkodásának ideje a folyamatos modernizáció korszaka volt Közép-Európában, nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában is. E korban teremtődtek meg a modern társadalom intézményes alapjai a gazdasági és társadalmi életben és a művészeti szférában egyaránt. Olyan művek születtek ekkor a nemzeti festészeti iskolákban, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotásai a korszak európai művészetének.  A kor centrális intézménye az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat volt, mely a művészek érdekképviseleti szerveként kiállításokat szervezett bel- és külföldön egyaránt. A társulat segítségével kultúrpolitikusok, mecénások és művészek együttesen virágoztatták fel és tették a modern magyar kultúra részévé a képzőművészetet. Az első aranykor című tárlat remekművekkel bizonyítja, milyen magas színvonalú alkotások sora született meg akkor nemcsak Magyarországon, de egész Közép-Európában.

A régió festészeti panorámájának fél évszázadát felvázoló kiállítás a virágzó korszak fő stílustörekvéseit – a historizmust, a realizmust és a modern törekvések szerteágazó szálait – kronologikusan mutatja be, párhuzamba állítva a magyar, az osztrák, cseh, lengyel és horvát festészet alkotásait. Az egységesen mindenütt fellelhető stíluskorszakok hátterében azonos történelmi és társadalmi tapasztalat húzódik. A historizmusban kifejeződő nemzeti nagyság és öntudat érzése, a realizmus művészi szembenézése a társadalom polarizálódásával és szociális feszültségeivel, a századforduló szellemi küzdelme az individuum ambivalens útkeresésével – mindez kézzelfoghatóvá válik a kép minden szónál közvetlenebb érzéki tolmácsolásában.

A korszak több remekművét felvonultató kiállítás különösen érdekes és látványos fejezete a 3 M-ként aposztrofálható festőfejedelmek: Hans Makart, Jan Matejko és Munkácsy Mihály egy-egy monumentális alkotásának együttes bemutatása. E három nagy festő eltérő történelemszemléletet, világképet tükröző témákat hasonlóan izzó színvilággal feldolgozó képei együtt különleges élményt nyújtanak a nézőknek: érzékelhetővé válik, miért voltak ők a Monarchia historizmusának „festő sztárjai”.

A jelentős külföldi múzeumok műtárgyaival kiegészített magyar anyag a szakemberek számára is tartogathat újdonságokat: a közvetlen összehasonlítás lehetőségét kínálja az egyes nemzetek közösen formálódó, de egyéni karakterjegyeket mutató festészetének párhuzamba állításával. Kirajzolódnak a közös vonások, de a Monarchia népeinek a bécsi premoderntől eltérő karakterű művészete is. A közös tárlat célja egyebek közt az is, hogy bemutassa: a Monarchián belül minden nemzet festészetének sajátos „üzenete” és egyéni színezete volt, miközben a térség közös vizuális nyelvet beszélt, mely egyben a modernitás alapjául is szolgált.

A kiállításhoz több mint kétszáz oldalas reprezentatív katalógus készült, amelyben Sármány-Parsons Ilonának, a tárlat tudományos kurátorának tanulmánya mellett Miszlivetz Ferenc, Szegő György és Tóth Ferenc írásai olvashatók magyar, illetve angol nyelven.

Kapcsolódó videónk tartalma:

Az első aranykor összefoglalója. A kiállításon Szegő Györggyel, a Műcsarnok művészeti igazgatójával, Sármány-Parsons Ilonával, a kiállítás tudományos kurátorával és Mayer Mariannával, a Műcsarnok kurátorával beszélgettünk. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Dávid Katalin művészettörténész és Sisa József művészettörténész megnyitón elhangzott beszédeiből láthatunk részleteket.