Depressziót okozhat az MP3?

Most már világos, miért ment lelkileg tönkre egy egész generáció a 128 kbps-re tömörített zenéktől!

Érdekes tanulmány jelent meg egy neves amerikai szakfolyóiratban: a hangmérnököknek szóló Journal of the Audio Engineering Society a gyenge minőségű digitális fájlformátumok, a tömörített MP3 hatását vizsgálta, és azt találta, hogy ezek a zene negatív érzelmi hatásait felerősítik. A négy kutató – Ronald Mo, Ga Lam Choi és Andrew Horner a Hongkongi Műszaki Egyetem számítógép-tudományi tanszékéről, illetve Chung Lee a szingapúri műszaki egyetemről – által jegyzett munka szerint ezzel párhuzamosan a tömörítés tompítja a boldogság-, a romantika- és a nyugalomérzetet okozó hatásokat.

A brit kulturális magazin, az NME által is idézett kutatásban – amely tíz érzelmi kategóriában vizsgálta a kérdést – az okokat keresve arra a megállapításra jutottak, hogy a negatív érzelmi töltet kialakulásában komoly szerepe van a tömörítés miatt megjelenő háttérzajoknak. A tanulmányban azt is megjegyzik, hogy az egyes hangszereket különböző mértékben érinti a „butítás”, vannak, amelyek – ilyen például több fúvós is – igen látványosan veszítenek hangzásuk minőségéből.

Nagyon sok zenész, nagyon sokszor szót emelt már amellett, hogy a hangfájlok tömörítése nem jó dolog, s nem igen kultiválják az MP3-ban való zenehallgatást. (Az MP3 az egyik legelterjedtebb, tömörített audio fájlformátum, a digitális eszközökön – telefonokon, zenelejátszókon, számítógépen – sokan ma is ilyen formátumban tárolják és hallgatják kedvenc zenéiket.) 

A kritikát megfogalmazó zenészek ezért többek között kizárólag nem tömörített digitális formában küldenek vagy épp töltenek fel hanganyagokat. S ebben tökéletesen igazuk is van, ám még ha a leggyengébb minőségű MP3-on érződik is, hogy olykor akár hallgathatatlan, a méret sokaknál nagy úr. Egy tömörítetlen dal akár több helyet foglalhat el a háttértárolón, mint egy egész album MP3-ban. Aki pedig szereti eltenni a zenéket, az sokszor dönt az utóbbi mellett a helytakarékosság mellett. Arról nem beszélve, hogy a telefonokon is sokkal több dalt tud tárolni így. (Igaz, a tárhelykapacitás rohamos bővülésével és árának csökkenésével ez egyre elhanyagolhatóbb szempont lesz.)

A téma azért is igen izgalmas, mert az MP3 immár több mint húsz éve a leggyakrabban használt digitális hangfájlformátum, népszerűségét és elterjedését az 1990-es években leginkább a Winamp nevű zenelejátszó sikere alapozta meg.

A zenehallgatás minősége közben attól is függ, a dalok milyen eszközön, milyen hangfalakon, milyen fej- vagy fülhallgatón szólalnak meg. Jól megválasztott tömörítési módszer mellett sokszor a különbségek csak a minőségi hangtechnika mellett jönnek ki, és ott is inkább csak a vájt fülűek érzékelnek különbséget. Ennek ellenére a tanulmány alátámaszthatja azt a megállapítást, hogy – ha lehet – a lehető legjobb minőségben próbáljuk meg élvezni a zenét.

Mondhatnánk persze, hogy egy egész generáción meg is látszik, hogy ilyen kiborító minőségben hallgatnak zenét, de ennél azért a tanulmány lényegesen okosabb, finomabbra hangolt megállapításokat tesz.

 ###HIRDETES2###