Megválna a józsefvárosi önkormányzat a Kéményseprőház műemlék épületétől. A Bródy Sándor utca 15. alatti késő klasszicista épületért legkevesebb 826 millió forintot kell ajánlania a reménybeli vevőknek.
Csak olyanok pályázhatnak, akik oktatási céllal hasznosítanák az ingatlant, ezzel meglehetősen leszűkül a lehetséges vevők köre. A környéken egyébként számos oktatási intézmény található: a budapesti német egyetem, az Andrássy Egyetem, az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a Pázmány Állam- és Jogtudományi Kara, a Károli, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a SOTE és az Óbudai Egyetem több kara.
Kevesebb bérlakás
A Város Mindenkié csoport kedden délután négy órakor kezdődő józsefvárosi közmeghallgatáson is tiltakozik a józsefvárosi bérlakások eladása ellen. Az önkormányzat nemrég rendeletet alkotott a bérlakások eladásáról. Azt írják: évente több milliárd forintba kerülne a romló lakásállományt rendbe hozni, ezért inkább a bérlőknek adnák el a lakásokat, a forgalmi értéknél kevesebbért (akár féláron, részletre is). Kérdés, hogy a szegényebb bérlők hogyan gazdálkodnák ki a vételárat, amely így is több millió forint lehet. „A VIII. kerületi bérlakásállomány folyamatosan csökken, közben a lakbérek emelkednek” – írja a Város Mindenkié.
A Kéményseprőházban önkormányzati lakások vannak. A lakók már tudnak arról, hogy hamarosan költözniük kell. Van, aki az egész életét ebben a házban töltötte. Az önkormányzat egyenként tárgyal mindegyikükkel.
Összesen 2212 négyzetméteres a ház, és 756 négyzetméter pince tartozik hozzá, tehát majd 3000 négyzetmétert hasznosíthat az új tulajdonos, aki elméletileg csak a műemlékvédelmi szabályoknak megfelelően nyúlhat majd hozzá az épülethez, ez azonban még nem feltétlenül biztosítja a ház jövőjét. Elég, ha arra gondolunk, hogy 2010-ben az egykori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal maga adott ki egy jogszabályba ütköző építési engedélyt a műemléki védettség alatt álló Radetzky-laktanya épületére. Az engedély az eredeti épület nagy részének elbontására és egy teljesen más épület felépítésére szólt, ám 2016-ig, amíg a tulajdonos bontani nem kezdte a házat, ez semmilyen hatóságnak nem tűnt fel.
A Kéményseprőház 1851–1855 között épült. Az építőmester Hild Károly, Hild József testvére volt, a megrendelő az olasz származású Devecis Mihály kéményseprőmester.
Az egyemeletes lakóházat néhány évvel később udvari szárnnyal toldották meg, ami bal oldalról szegélyezi az udvart. Az egykori tulajdonosok mesterségét hirdeti az utcai homlokzaton található Kéményseprőszobor, ami ismertté tette a házat a Palotanegyedben.
A ház belső szárnya több átalakításon átesett. A második világháborúban sérüléseket szenvedett az épület az ott lakók állították helyre. A ház kívülről kissé leromlott képet mutat, például potyog a vakolat, és régiek, rossz állapotúak a nyílászárók.
Józsefváros önkormányzatának elküldtük kérdéseinket: az érdekelt minket, milyen műszaki állapotban van a ház, hogy alakult ki a minimális vételár, miért válnak meg az ingatlantól, és mit ajánlanak az ott lakóknak: például rendelkezésre állnak-e a környéken hasonló önkormányzati lakások hasonló feltételekkel. Ha megérkeznek a válaszok, közöljük őket.
