A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.
A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO-listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Busójárás Mohácson – Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009); táncház módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat, az élő emberi örökségelem. A solymászat 2010-ben 11 ország felterjesztéseként került fel a UNESCO reprezentatív listájára, amelyhez 2012-ben további két ország – köztük Ausztria és Magyarország – csatlakozott.
A Kodály-módszer mellett idén további tizenkét hagyománnyal, köztük a romániai, moldovai faliszőnyegszövéssel, a csehországi és szlovákiai bábjátszással, a szlovéniai passiójátékkal, a mexikói rodeóval és a venezuelai karnevállal bővült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája.
Balog Zoltán a távirati irodának azt mondta: a Kodály-módszer és az általa képviselt örökségvédelmi gondolat ma számos országban jelen van az általános iskolától a felsőoktatásig.
A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegben is. Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli.
Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben.
A Kodály Zoltán által kigondolt, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott módszer elősegíti, hogy a hagyományos népzene hozzáférhetővé váljon mindenki számára a közoktatásban és a civil szervezetek által, fejleszti a zenei készséget, az érintett közösségeket bátorítja a zene mindennapos használatára. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.
A kultúráért felelős miniszter felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatnak felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségelemek közül választják ki azokat, amelyeket Magyarország az UNESCO reprezentatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet.
