Három lány sétál a poros úton, egyikük kézen fogva vezet egy még kisebb lányt. Először a kamerát szelfiszerűen tartó lány mond valamit egy alig felismerhető (egyesek által szlávnak gondolt, de valójában grúz) nyelven, majd több szólamban énekelni kezdenek. Eközben egyikük egy hagyományos, háromhúros grúz pengetős hangszeren, a pandurin játszik. A dal áthatóan szól, a három lány hallhatóan különálló egyéniség, amely énekstílusukban, hangfekvésükben is megjelenik. A videó első látásra amatőr felvétel, a mobiltelefonnal videózó legnagyobb hibáját elkövetve el sem fordították a készüléket, hogy a filmfelvételeknél megszokott vízszintest képet adja. A hangminőség viszont meglepően jó a szeles környezethez és a vélhetően amatőr technikához képest.
A videót feltöltötték a YouTube-ra, és a történet innen kezdve mondhatni megszokottnak mondható. Valaki felfedezte a dalt Amerikában, és bár egy szót sem értett belőle, a nyelvet sem ismerte föl, annyira elvarázsolta, hogy megosztotta ismerőseivel a Redditen és a Facebookon. A szeptember elején feltöltött első zenei videót a cikk írásának pillanatáig 4 millió 390 ezerszer látták a YouTube-on, a lányok, a Mandili Trió tagjai pedig internetes szupersztárokká váltak.
Az angol nyelvű grúz Georgian Journal lapnak elmondták a tagok, hogy a Fátyol jelentésű Mandili Triót alig öt hónappal ezelőtt alapították, és eddig már mindenhol játszottak, „az utcán, a metróban, barátoknál, ünnepségeken, de jótékonysági koncerteken is”. A három lány, Shorena Tsiskarauli, Ani Tchintcharauli és Tatia Mgeladze az első híressé vált dal történetéről elmondta, hogy egyikük, Tatia épp nyaralt, a másik kettő pedig meglátogatta őt. Ennek örömére rögzítették a dalt, amelynek elején Tatia el is mondja, hogy mennyire boldogok”. Már korábban is készítettek hasonló „zenei szelfiket”, és azokat is feltöltötték az internetre, de azokat gyakorlatilag nem vette észre senki.
A szeptember elején posztolt dalt, amely egyébként nem saját, hanem egy Grúziában jól ismert énekes, Aluda Ketelauri száma, a véletlen folytán meghallotta egy amerikai hölgy, és gondoskodott arról, hogy útnak induljon a világhír felé. Az internetes fórumokon a dal megjelentetése óta mindenki a dalszöveg angol fordítását követelte, de mint kiderült, ez még a grúz anyanyelvűek számra sem olyan egyszerű feladat. A dal a kelet-grúziai Khevsureti tartományból származik, és a különleges dialektus miatt olyan szavakat is tartalmaz, amelyeket más grúz nyelvjárások beszélői nem értenek. Az mindenesetre ismertté vált, hogy a dal egy fiú és egy lány hagyományos udvarlási rituáléját meséli el balladisztikus feldolgozásban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!