Legendás felvételeik szinte mindennap felcsendülnek valamelyik táncházban, minden valamirevaló népzenész rongyosra hallgatta a gyűjtéseiket, az idősebbek nem egyszer személyesen is tartották a mikrofont a hangszerük alá, és ezek a felvételek ma az MTA Zenetudományi Intézete és a Hagyományok Háza archívumát gazdagítják. Rögzített muzsikájuk a magyar népzenei örökség rendkívül értékes lenyomata. Évtizedeken keresztül ikonok, élő legendák voltak a népzenészek, néptáncosok körében. Ma már idősek, súlyos betegek, és fizikai állapotuk miatt képtelenek muzsikálni, a táncházmozgalom azonban számon tartja őket, és egyre több az olyan jellegű kezdeményezés, amely célzott adománygyűjtésekkel igyekszik segíteni a nyomorban tengődő népzenészeken.
A Hagyományok Háza 2013-ban indította el jótékonysági koncertsorozatát Összefogás hagyományőrző mestereinkért címmel, amelyen mindig egy-egy tájegység rászoruló egykori adatközlőit támogatják, alapítványi segítséggel. Többnyire gyógykezeléseket és gyógyszereket finanszíroznak, amelyeket a csekélyke nyugdíjból az idős mesterek nem tudnának kifizetni. Idén a Felső-Maros mentén és Marosszék falvaiban egykor muzsikáló népzenészeket támogatják, így a műsor is ennek a tájegységnek a dallamaira épül. Vavrinecz András, a műsor szerkesztője elmondta, hogy elsősorban vajdaszentiványi és péterlaki muzsikusoknak szánják az összegyűlt adományt, mivel a környék más falvaiból származó, meghatározó zenészek közül sajnos már szinte senki sem él.
A csütörtök esti koncerten a Fonó Budai Zeneházban többek között a Tükrös, a Bekecs, a Magos zenekart, Juhász Zoltánt, Fábián Évát, Fekete Antal Pumát, Székely Leventét, Balogh Sándort és a Boróka énekegyüttest hallhatjuk, de lesznek táncosok is a színpadon, az előadást pedig táncház zárja.
Az egyre növekvő hasonló kezdeményezések egyike kifejezetten a mulató táncházasokat szólítja meg: 2014 óta az erdélyi néptánctáborokban, táncházakban gyakran találkozhatunk egy brácsát formázó dobozzal, amelyet ismert, idős muzsikusok képe díszít, és rajta a felirat: Hívd meg az öreg zenészeket egy sörre! A sör persze képletes, de egy ital árával, a visszajáróval sokan segíteni tudnak, hogy azok a legendás muzsikusok, akiknek betegségük és szerény nyugdíjuk miatt a mindennapi betevő előteremtése is gondot okoz, hozzájussanak a szükséges gyógyszereikhez, és ne éhezzenek. Ennek a kezdeményezésnek már saját Facebook-oldala is van.
Egy hónapja az erdélyi zenészek is szerveztek egy hasonló sorozatot, mint most a Hagyományok Háza, ők akkor a péterlakai Csiszár Aladár prímást és Ponci Gyula brácsás számára gyűjtöttek. Péterlaka és Csiszár Aladár a Hagyományok Háza december 15-i estjén is hangsúlyos szerepet kap, a kiváló prímás dallamai közül többet is hallhatunk majd a Magos együttes összeállításában.
A vajdaszentiványi dallamok elsősorban Horváth Elek muzsikálására épülnek, ezt a Bekecs együttestől halljuk, a mezőkölpényi muzsikát elsősorban Szabó Viktor prímás felvételei alapján állították össze, a magyarói verbunk Moldován István „Stefi bácsinak” állít emléket, aki már régen meghalt, és bandájából sem él már senki.
A mezőbándi táncokat tartalmazó összeállítás egy egész korai felvétel alapján készült – tudjuk meg Vavrinecz Andrástól, aki maga is az azt előadó Bekecs együttesben muzsikál. – Martin György és társai gyűjtötték '56 szeptemberében, amikor hat hétig személyi igazolvánnyal lehetett menni Erdélybe, akkor voltak Mezőbándon is, ott öt jelentős prímást is találtak, akik már akkor sem voltak fiatalok – meséli Vavrinecz.
Hallunk majd a tájegységről adventi énekeket és citeradallamokat is, Juhász Zoltán a Bartók által gyűjtött anyagból furulyázik, a legérdekesebb történet pedig kétségkívül a nagysajói muzsikához kötődik. Székely Levente prímás nagyjából egy évtizede egy egész albumot állított össze ennek a falunak a zenei örökségéből, miután hosszan tanulmányozta az egyetlen felvételt, ami megmaradt. A nagysajói zenészek az 1960-as évek során kubikosként dolgoztak Gyimesben egy útépítésnél, és magukkal vitték a hangszereiket is. Munka után a maguk örömére együtt zenélgettek, amikor az éppen ott dolgozó Kallós Zoltán meghallotta őket. Ő készítette ezt a bizonyos hangfelvételt, amelyet egy fénykép is megörökített, amelyen a nagysajóiak is gyimesi viseletben muzsikálnak a csángó fiatalok között, miközben a képen ott látható az UHER-magnó és maga Kallós is.
Székely Levente Szerelmem Nagysajó című albumuk kapcsán lapunknak elmesélte: bár a lemez azóta is nagy siker, elsősorban hallgatni való számokat tartalmaz. Ennek oka, hogy ez az egy gyimesi felvétel készült a nagysajói bandáról, mivel a zenekar nem sokkal ezután szétszéledt, ezen pedig leginkább lassú csárdások találhatóak, a teljes táncrendet nem sikerült rekonstruálni. – Ezért sem vált a táncházak részévé – fogalmazott.
A nagysajói különleges hangzásának oka, hogy olyan négyhúros brácsával kísérnek, amelynek egyenes a kávája, így négyesfogással négyeshangzatokat játszik a kontrás. – Talán a legfejlettebb zene harmonizációs szempontból, és a négyhúros brácsának köszönhetően nagyon telt a hangzása, olyan harmóniákat használnak, amelyek máshol nem is nagyon találhatóak meg – tette hozzá.
Székely Levente hangsúlyozta: a csütörtöki Összefogás koncert az adománygyűjtés mellett a szolidaritásról, a tiszteletről és a megbecsülésről szól.
