Összevissza kölcsönözgettek a múzeumok

Az ÁSZ nem talált olyan magyar múzeumot, amely a műtárgykölcsönzés frontján ne hibázott volna.

Szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a megyei múzeumok ellenőrzésekor – ezt sajtótájékoztatón közölte a szervezet. Mind a tizenkilenc megyei hatókörű városi múzeumot vizsgálják, de egyelőre csak hat ellenőrzésének eredményét hozták nyilvánosságra.

A műtárgykölcsönzés frontján nem volt olyan múzeum, amelynél ne találtak volna hiányosságot. Előfordult, hogy úgy kölcsönöztek műtárgyakat más intézménynek – akár nem muzeális intézményeknek –, hogy még kölcsönszerződést sem írtak, vagy alapvető elemek hiányoztak a dokumentumból. Például az, hogy mi történik, ha megsérül a műtárgy, illetve hogy a kölcsönzőnek milyen körülmények között kell tárolnia, hogyan kell szállítani, csomagolni. Több esetben a műtárgyak nyilvántartása is hiányos volt, nem szerepeltek benne hiánytalanul a múzeumban őrzött kulturális javak. 

Az Állami Számvevőszék nem árulta el, hány szerződést vizsgáltak – nem az összeset tekintették át, hanem mintavétellel vizsgálták a múzeumok működését.

Nem lehet tudni, hogy végül is hányszor fordulhattak elő szabálytalan műtárgykölcsönzések a vizsgált időszakban, 2011-től 2014-ig.

Biztos, hogy hibákat vétettek a múzeumok; minden kölcsönzés esetében be kellett volna tartaniuk a jogszabályokat. A probléma nagysága a gyakorlatban nyilván attól is függ, hogy milyen értékű műalkotásokat kölcsönöztek, és mennyit.

Ha a megyei múzeum esetleg fotódokumentáció nélkül kölcsönzi a falu tájházának a faluban talált csuprot, az más minőségű botlás, mint ha Dürer-képeket kölcsönözne biztosítás nélkül.

A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója, Ódor János Gábor válaszul azt írta a jelentésre, hogy olyan tárgyak kölcsönzésénél talált szabálytalanságokat az ÁSZ, amelyeket kisebb településeken gyűjtöttek össze – jellemzően néprajzi emlékek lehetnek ilyenek –, és bár a múzeum leltárába kerültek, egyből ki is kölcsönözték őket a település tájházának. Mint írta: folyamatosan készítik ezek fotódokumentációját – amely a kölcsönszerződések kötelező eleme, ezért az ÁSZ hiányolta –, de több ezer tárgyról van szó, elmaradtak vele.

Külföldi múzeumoknak és magánszemélyeknek is kölcsönöztek az intézmények, és jellemző hiba volt, hogy ehhez nem kérték a miniszter engedélyét, pedig kötelező lett volna. Ez minden múzeumnál előfordult.

A debreceni Déri Múzeum műtárgyait például több mint felerészben nem muzeális intézmények kölcsönözték, miniszteri hozzájárulás nélkül.

A maradék tizenhárom megyei hatókörű városi múzeum eredményeit még nem hozták nyilvánosságra, és zajlik a központi költségvetésből fenntartott budapesti múzeumok, például a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum ellenőrzése is. A nagy fővárosi intézmények sokkal inkább a figyelem középpontjában vannak, és több pénzből is gazdálkodnak – több juthat gazdasági szakemberekre is –, ezért az ÁSZ-ellenőrzésen akár jobban is teljesíthetnének a vidéki intézményeknél, de nem biztos, hogy ez lesz az eredmény.

Elég, ha arra gondolunk, mi történt 2013-ban, amikor a Szépművészeti Múzeum tíz értékes festményt kölcsönzött háromszázmillió forint értékben egy magáncégnek, a Brand Lab Kft.-nek havi nettó tizenötezer forintért úgy, hogy a minisztertől nem kért engedélyt.

Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán írásban figyelmeztette az eset miatt az intézmény főigazgatóját, Baán Lászlót. Az ügy közéleti-politikai botránnyá dagadt, mivel a képkölcsönző vállalkozásnak egyik tulajdonosa Halkó Gabriella, az Andy Vajna kormánybiztoshoz kötődő kereskedelmi csatorna, a TV2 gazdasági igazgatója, a kormányhoz közeli médiavállalkozó, Habony Árpád közeli ismerőse. Az ügy megítélésén nem javított, hogy nagy értékű műalkotásokról volt szó, és még biztosítást sem kötöttek rájuk.

Az ÁSZ a vidéki múzeumok kapcsán eddig negyvenöt estben jelzett más szerveknek, harmincegy esetben az ügyészségnek, ezekben az ügyekben mind indult nyomozás. A legtöbb esetben a számvitel rendjének megsértése miatt jeleztek, de a közbeszerzési döntőbizottsághoz is több esetben fordultak, például azért, mert az intézmény nem folytatott le közbeszerzési eljárást, amikor szükséges lett volna.

Az Állami Számvevőszék nem nyomozhat – például nem derítheti ki, hogy egy-egy műtárgy hol van és milyen állapotban –, csak dokumentumok alapján ellenőrizheti azt, hogy megfelel-e az intézmények ténykedése a jogszabályoknak.

A most vizsgált múzeumok összességében ötmilliárdos kiadásainak elszámolásában is találtak szabálytalanságokat. Ez korrupciós kockázatot is jelent, hiszen ha nem szabályosan zajlanak a kifizetések, akkor előfordulhat, hogy nem világos, kinek és miért fizetett az intézmény. Ez nem jelenti, hogy a hat múzeum bármelyike feltétlenül korrupciós bűncselekményben lenne érintett, a lehetőség azonban nagyobb, ha egy intézmény a pénzmozgások során nem követi a szabályokat, és ha a belső ellenőrzés rendszere nincs kiépítve.

Az Állami Számvevőszék azért ellenőrizte a múzeumokat – és a korábbi években a színházakat – mert kockázatelemzést végzett, és kiderült, hogy a magyar kulturális intézmények esetében komoly korrupciós kockázattal kell számolni.

Ez az integritásfelmérésből is kiderül, amelyet 2011 óta végeznek. Háromezer intézményt vizsgáltak, próbálva bemérni a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét. Ma, a korrupció világnapján hozzák nyilvánosságra az újabb eredményeket.

Az elmúlt évek viharos szervezeti átalakításai a múzeumi rendszerben – több fenntartóváltás is történt a megyei hatókörű városi múzeumoknál – szintén kockázatot jelentettek.

Ez az első ÁSZ-ellenőrzés a múzeumoknál. Több kormányzati ellenőrző hatóságnak is lehetősége van ellenőrizni az ilyen intézményeket – így a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak –, és az intézmény saját belső ellenőrzési rendszerének is jeleznie kellene a problémákat, ám ez utóbbi legtöbbször nem volt kiépítve.

A belső kontrollrendszer kialakításában csak a nyíregyházi Jósa András Múzeumot találták mind a négy vizsgált évben megfelelőnek, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeum pedig a második két évben javította ki a hibákat. A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum egyik évben sem szerepelt jól e tekintetben, ahogy a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum sem.