Romkocsmázás után irány a magaskultúra

A magántőkéből működő vállalkozás összesen ötmilliárdos befektetés, ebből áll a kormány kétmilliárdot.

Kormányhatározatban fektették le a Budapest Music Center kortárs kamaraopera játszására alkalmas központtal bővítésének támogatását. Ennek értelmében a 2017-es központi költségvetésben biztosított összegen felül 2018-ban és 2019-ben további egy-egy milliárd forintot különítenek el a kiadások várható felmerülésének ütemében. Így a kormány összesen kétmilliárd forinttal támogatja a Mátyás utcai épület hozzáépítéssel tervezett bővítését, amelynek hárommilliárdos önerejét a magántőkéből működő BMC biztosítja.

– A BMC bővítéséről van szó, amely egy egészséges versenyt hozó, operajátszásra alkalmas épületrészt kap 2020-ra

– fogalmazott lapunknak Gőz László. A BMC igazgatója kifejtette: a kormány kétmilliárdja mellé a hárommilliárd forintot a BMC saját tőkéből és hitelből vállalja. A cél az új részleggel nem más, mint hogy a magyar zenei életnek egy olyan szegmensét fedjék le, amely eddig hiányzott a BMC repertoárjából. Gőz László emlékeztetett, hogy 350 fős kamaratermükben, jazzklubukban és koncerteknek is helyet adó könyvtárukban évi 350 hangversenyt rendeznek, ez a szám az új játszóhellyel tovább nő majd.

Gőz Lászlótól azt is megtudtuk: a kamaraopera befogadóképességét 700 férőhelyesre tervezik, a repertoárja pedig elsősorban a kortárs és a barokk operákra fókuszál. – Stagione-rendszerben működik majd, tehát befogadó operaként. Lesznek ugyan saját magunk által létrehozott előadásaink, de ezek száma nem lesz magas. Inkább az európai körforgásban szeretnénk részt venni. Az európai operák több mint fele stagione jelleggel működik, vagyis egymástól vesznek át előadásokat, a produkció pedig ide érkezik majd a díszletekkel és a szólistákkal, de magyar zenekarral, magyar kórussal, magyar mellékszereplőkkel szólal meg nálunk, tehát a magyar zenei életre is hatással lesz – fogalmazott Gőz.

A BMC igazgatója hangsúlyozta: az elmúlt öt-hat évben a magyar zene komoly figyelmet kapott mint egyfajta kulturális ágazat, és a mostani kormányhatározat is ennek a folytatása. Gőz László úgy fogalmazott, hogy miközben a budapesti turizmus kiemelkedő turistalétszámot mutat fel,

tulajdonképpen utolértük Prága látogatottságát, az a cél, hogy ne csak a romkocsmák, hanem a magaskultúra helyszíneinek száma is növekedjen.

Kiemelte a felelősséget, hogy külső befektető nélkül belevágtak a bővítésbe, és hárommilliárd forintot fektetnek egy kulturális vállalkozásba. A kormány támogatását az elmúlt három és fél év alatt végzett munkájuk elismerésének és az emiatt irántuk kialakult bizalomnak tulajdonítja.

Gőz László ugyanakkor lapunknak arról is beszélt: személyes meggyőződése, és csak felfogás kérdése, hogy a privát pénz és a kultúra – amelyből az utóbbi csak viszi a pénzt – remekül megfér egymás mellett. Erre bizonyíték, hogy Európában is egyre nagyobb számban jönnek létre olyan magas szintű kulturális vállalkozások, amelyek nemcsak egy kis galériát vagy egy élő zenés klubot takarnak, hanem például operaházak, kortárs zenei központok – tette hozzá.

A BMC márciusban lesz négyéves, az eltelt három és fél év alatt 1260 programmal várta a közönséget, évi 80, összesen 250 zenetudományi előadást, 40 nemzetközi kurzust és versenyt rendezett, 30 felvételt készített, és a könyvtára is népszerű.