2007-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont a Vitra Design Museum által összeállított Breuer Marcell retrospektív kiállításnak, amely a pécsi születésű, világhírű művész formatervezői és építészeti munkásságát kellő alapossággal mutatta be. Ez volt az első átfogó hazai tárlat a kivételes életműből.
Most az Iparművészeti Múzeum Breuer újra itthon című tárlata idézi fel, hogy Breuer Marcell, vagy ahogy külföldön ismerik, Marcel Breuer milyen hatást gyakorolt a modern magyar enteriőr- és bútortervezésre. Az apropót pedig az adta, hogy a legendás tervező New York-i irodájának gránit tárgyalóasztala a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának köszönhetően letétként került a múzeum gyűjteményébe. Háromszáz kilogramm gránit, archaikus, masszív szerkezet, robusztus lábak, mégis puritán funkcionalitás – erről a nemes kettősségről szól Breuer Marcell asztala, amely egyértelműen uralja a kiállítási teret.
Természetesen látható Breuer ikonikussá vált csővázas székének több változata is. Az acél-, majd később alumíniumcső használatával Breuer forradalmasította a formatervezést, az általa kidolgozott koncepció hosszú évtizedekig etalonnak számított a bútortervezésben. A B3-as modellként ismert széket néhány évig a Thonet cég is gyártotta, amely a 60-as évektől Vaszilij Kandinszkij előtti tisztelgésként már Vaszilij-székként került forgalomba. Látható a fogadott lányáról, Francescáról elnevezett Cesca szék is, de a különböző tervváltozatok modelljei, irodájának fotói is segítenek megidézni Breuer nagyságát.
A kiállítás másik része Breuer kortársaira koncentrál. A soha el nem készült Magyar Szentföld-templom tervezője, a legismertebb Bauhaus-villákat jegyző Molnár Farkas pár évig saját irodát működtetett Breuerrel a 30-as években. Elsők közt népszerűsítette társa csőbútorait, ezekkel rendezte be a Delej-villában lévő lakását, hisz a csőbútor a modernség esszenciáját jelentette.
„A csillogó, vonalszerűen éles, vékony, a végletekig rugalmasságot jelentő fém nagyon jól illik a mi mozgás-, gyorsaság-, sportszeretetünkhöz. A nők modern ruházatához, a széles, napfényes ablakokhoz, az új építészethez. Ezeknek mind jellemzője az a bizonyos visszavonultság, a mérséklet a formában, a színességben, a színben, hogy az ember annál teljesebb, szabadabb, feltűnőbb legyen benne. Valahogy átalakult a világ: észrevettük, hogy nem a környezet a cél, hanem a benne élő ember” – fogalmazta meg Molnár Farkas a Magyar Iparművészet című lapban megjelent 1928-as cikkében.
Jelen kiállításon helyet kapott még Molnár szekrénye is, mint a magyar modern lakásművészet első emléke, de ott vannak Kozma Lajos, Bierbauer Virgil, Kaesz Gyula, Kovács Zsuzsa és Wágner László saját dolgozószobájából származó, saját tervezésű bútorok. Ezeket látva nyilvánvalóvá válik, hogy a 30-as évektől közel két évtizedig nemcsak Breuer, de a magyar formatervezők jó része a nemzetközi élvonalba tartozhatott volna, ha úgy alakul az életük.
A Breuer újra itthon című tárlat 2017. június 11-ig látogatható.
