Ukrajna és a Krím vitázik a műkincseken

Oroszország szerint lopás lenne Kijevnek ítélni az értékes tárgyakat. Ukrajna szerint ez állami tulajdon.

Egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, kecses brossok, ékszerek, aranyból készült kardhüvely, s még sok minden más gondosan becsomagolva várja valahol Hollandiában annak eldöntését, hogy ki a tulajdonos.

2014 elején még minden világos volt. Az amszterdami Allard Pierson Múzeum négy krími múzeummal és egy kijevivel szerződést kötött a tárgyak kikölcsönzéséről. A műkincseket Amszterdamban A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításon tárták a közönség elé.

A kölcsönbe kapott tárgyakat vissza kell adni. Ez 2014 februárjában még magától értetődőnek tűnt, de néhány héttel később nagyot fordult a világ. Orosz katonák masíroztak be a Krímbe, referendumot tartottak, Oroszország annektálta a félszigetet.

Értékes tárgyak százairól kezdtek el vitatkozni. Az vitathatatlan, hogy a kincsek az állam tulajdonát képezik, de melyik államét?

Az amszterdami archeológiai múzeum dilemmába került. Kinek adja vissza a kiállítás bezárása után az aranyat.

A krími múzeumok emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt kötelezettségeikre. Ám Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. Oroszország is bekapcsolódott a vitába. Vlagyimir Megyinszkij, a kulturális tárca vezetője szerint egy Kijev javát szolgáló döntés „lopással” érne fel.

A krími kulturális örökség az amszterdami múzeum számára „forró krumplinak bizonyult, amely megakad a torkon” – gúnyolódott Maarten Sanders, az Ukrajnát képviselő ügyvéd, aki szerint az egész hercehurca teljesen felesleges, mivel „az aranykincs származási országa Ukrajna”. A kulturális örökségről szóló UNESCO-szerződések értelmében az aranykincseket Kijevbe kell szállítani, amíg a Krím megszállás alatt van. Ezenkívül a krími múzeumok aktívan közreműködtek a megszállásban, mi több, „orosz múzeumokként újra is alapították őket” – érvelt az ügyvéd.

Ezt azonban vitatja a krími múzeumok ügyvédje. „A múzeumok semlegesek, orosszá kellett válniuk, különben nem kapnak támogatást. A kulturális örökség a Krímé” – mondta Michiel van Leeuwen a bíróság előtt.

Az amszterdami bírák kénytelenek tisztázni, hogy a múzeumok kinek a nevében kötötték a kölcsönbérleti szerződést. Az ukrán állam döntött, vagy a múzeumok önállóan?

A krími múzeumok immár két éve panaszkodnak a gyűjteményeikben tátongó űrök miatt. A Tavrida Múzeum igazgatója, Andrej Malgin így nyilatkozott a holland televíziónak: „Egyes darabokat a Krímben találtak akkor, amikor Ukrajna még nem is létezett. Helyi törzsek és helyi népek kulturális örökségéről van szó.”

Okszana Alpajszkina, a bahcsiszeráji múzeum restaurátora számára az egész vita méltatlan. „Méltánytalanság, hogy a politika ilyen durván beavatkozik a történelmi és a kulturális folyamatokba” – mondta.

Az amszterdami múzeum semleges akar maradni. Abban reménykednek, hogy az aranykincset hamarosan vissza lehet adni, mert a tárolási és az ügyvédi költségek magasak.

Ám aligha akad valaki is, aki arra számít, hogy a bírósági döntés végre megoldást hoz. Mind Ukrajna, mind a krími múzeumok óvással élhetnek.