A bartóki „parlando” a zene igazi erdélyi beszédmódja

Miközben becsületrenddel tüntették ki a franciák, Csaba Péter itthon azért küzd, hogy legyen hol játszani.

– Annak ellenére, hogy az egyik legfontosabb célomat, a zenészek bérének rendezését nem sikerült még megvalósítani, a művészi munkában szép eredményeket értünk el. Amikor idejöttem, azt az irányt tűztem ki célul, hogy elérjünk egy bizonyos szintet, és ne csak egy-egy kiugróan jó hangversenyt adjunk, hanem az átlagos színvonal is jelentősen emelkedjen. Úgy érzem, ezen a téren sokat fejlődtünk – fogalmazott.

Csaba Péter szerette volna, ha szélesedik a zenekar repertoárja, s ezáltal a közönség is nyitottabbá válik, és ez meg is valósult: rengeteg korábban a zenekar által ritkán vagy egyáltalán nem játszott mű került be a közönség tudatába, megismerték például a XX. századi francia remekműveket, most pedig egy spanyol estre készülnek: februárban érkezik a zenekarhoz Jesús López-Cobos karmester. Mint mondta, ez elsősorban bizalom kérdése. A közönségnek el kellett hinnie, hogy megbízhat a zenekar műsortervében, még akkor is, ha esetleg olyan műveket lát benne, amelyeket nem ismer, hiszen amit ők játszanak, az biztosan érdekes lesz. – Mostanra érezhetően kialakult ez a bizalom – tette hozzá.

Csaba Péter a sok nehézség ellenére optimista: nagyon sok világhírű művész segített nekik. Ugyan a MÁV-zenekar büdzséje nem engedhet meg magának magasabb összegű honoráriumokat, a művészbarátságok révén sokan ennek ellenére igent mondanak a felkérésre, pusztán azért, mert szeretnek vele együtt játszani, együtt dolgozni, kölcsönös az egymás iránti tisztelet.

Szerinte ez a gesztus a zenekarnak is fontos, hogy lássa, értékes és híres emberek jönnek ide vele dolgozni. Az alatt a pár nap alatt akár a négy-ötszörösét is megkereshetnék máshol, mégis idejönnek, és láthatóan élvezik a közös munkát, a koncertek után pozitív a visszajelzésük, és ez nem csak udvariassági gesztus. Annyira nem, hogy többjüket hamarosan újra hallhatjuk majd a MÁV-zenekarral. – Persze sok gyakorlati háttérmunkát el kell végezni, de mindig azt próbálom elérni, hogy a művészi érték legyen a vezető vonal. Ilyenkor a zenekar a nehézségek ellenére elfelejti a problémákat, mert a művészet ereje stimulálja a munkában, és könnyebbé teszi a hétköznapokat – fogalmazott. Mint mondta, ez segíti át őket a nehézségeken.

A MÁV Szimfonikusok művészeti vezetője arról is beszélt, hogy szívesen vezényelne a zenekarral több Bartók-művet, amely itthon talán nem annyira érdekes, de neki fontos lenne, hogy ne csak idegen országokban dirigálhassa a nagy magyar zeneszerző műveit. Nagy vágya például A kékszakállú herceg vára, amelyet a MÁV-zenekar élén szeretne vezényelni, de tervei között szerepel Beethoven Missa Solemnise, Sibelius szimfóniái és Brahms Requiemje is. Brahms egyébként is nagy kedvence kicsi gyermekkora óta, egyik legkedvesebb műve éppen az a III. F-dúr szimfónia, amelyet hét-nyolc éves korában ismert meg a család lemezgyűjteményének első nagylemezéről, és amelyet a múlt héten dirigált a Műpában a Brahms-maratonon.

Csaba Péternek fontosak a gyökerei is. – Amit Erdélyben tanultam, az egy életre szóló vezérfonal. A zene és az élet dialógusa. Az előadás átélése, szabadsága, kifejezése olyan erő, amely szárnyakat ad a zene megszólaltatásának pillanatában. A bartóki „parlando” a zene igazi erdélyi beszédmódja. Úgy gondolom, minden zenének és minden stílusnak beszélnie kell a hallgatóhoz és önmagunkhoz is – fogalmazott.

A világhírű hegedűművész-karmester élete egyik legfontosabb feladatának a fiatal művészek és zenészek segítését tartja. Tizenöt éve mindig hív magyar tehetségeket is az általa vezetett santanderi zenei fesztiválra és nyári akadémiára, ahol minden évben a világsztárok mellett hatvan fiatal művész vesz részt 27-28 országból, köztük heten-nyolcan fiatal magyar muzsikusok.