Ugyanakkor a dalokban rejlő mélység fele sem jelenhetne meg, ha nem mutatnák meg belső világukat annyira őszintén az énekes nők. A Leánydicsérő tehát termékeny találkozás szerzői és előadói oldalról egyaránt, amelyet az Etnofon Zenei Társulás kísérő zenészei – mint például a kiváló cimbalmos, P. Szabó Dániel, a sokoldalú fúvós, Szokolay Dongó Balázs, vagy akár maga a szerző, Kiss Ferenc, aki hegedűn, kobzon, buzukin és gitáron is közreműködik – még tovább mélyítenek.
A zene felismerhetően Kiss Ferenc stílusa, mégis folyamatosan megújul. A természet, az ősi, a kollektív ihleti, amely a feldolgozás során válik sajátossá. Valahogy úgy, ahogy a női sorsok.
