Az állam nyeli be a könyvkiadók veszteségét?

A könyvszakmai szervezet ügyészségi vizsgálatot kér az Alexandra összeomlása miatt. És állami segítséget.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) azt javasolja, hogy az állam vásárolja fel a könyvkiadók és nyomdák Alexandrával szemben fennálló követeléseit. Vagyis azt szeretnék, ha a könyvkiadóknak és nyomdáknak fizetne az állam, és helyettük ő próbálná meg behajtani a tartozásokat Matyi Dezső könyves cégén.

A nyomdáknak és a könyvkiadóknak, a könyvpiac legkiszolgáltatottabb szereplőinek a becslések szerint hárommilliárd forinttal tartozhat az összeomlófélben lévő könyvterjesztői-könyvkiadói cégcsoport, amelyet a könyvesboltjairól csak Alexandraként szokás emlegetni. 

Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár nem zárkózott el a MKKE javaslatától, de más megoldásokat is vizsgálnak a szakmai szervezet közleménye szerint, amelyet az MTI-hez juttattak el hétfőn. Hogy melyeket, egyelőre nem derült ki.

A kultúráért felelős államtitkárság képviselői és az MKKE vezetői és szakértői hétfő délután folytattak megbeszélést. Az egyesülés elnöke tájékoztatta a tárca képviselőjét az elmúlt napokban kialakult, a Könyvbazár Kft. fizetésképtelenségéből adódó kritikus helyzetről.

A könyvkiadókkal a Könyvbazár Kft. állt szerződésben. A könyvkiadók bizományba, vagyis ingyen adták oda a cégnek könyveiket, amelyeket aztán az Alexandra könyvesboltokban árultak. Az eladott könyvek árából a kiadóknak járó összeget is a Könyvbazárnak kellett volna kifizetnie, a fizetés azonban akadozott, majd január közepén levélben jelentette be az Alexandra alapítója, Matyi Dezső, hogy a cége nem tud fizetni.

Ez főleg a kisebb, minőségi könyveket előállító kiadókra jelentett nagy csapást, a nagyobbaknak, főleg a sikerkönyvek kiadóinak arányaiban jobban fizetett az Alexandra, mert az ő könyveikre mindenképpen szükség volt a könyvesboltok fenntartásához.

Az MKKE becslése szerint Könyvbazár Kft. hárommilliárd forintot meghaladó adósságot halmozott fel könyvkereskedelmi partnereivel, nagyrészt a könyvkiadókkal szemben.

A kiadók többsége a szerződések szerinti 30-60 nap leteltével peres úton próbálja behajtani a Könyvbazár Kft. tartozásait. 

A nagyjából hárommilliárd forintról, amellyel könyvkiadóknak és nyomdáknak tartozik a Könyvbazár, az MKKE elnöke, Kocsis András Sándor úgy véli, „valahol van”.

Így vannak ezzel az Alexandra-alapító Matyi Dezső és üzlettársai is. Matyi Dezső a könyvesboltokat tulajdonló Rainbow Üzletlánc Kft.-t tette felelőssé a pénzösszeg hiányáért – ebben a cégben már csak ötvenszázalékos tulajdonos Matyi, mert időközben egy tulajdonostárs is belépett a cégbe, a Wolf-CRS Kft.

A Rainbow viszont a száz százalékban Matyihoz köthető Könyvbazár Kft.-t hibáztatta az MKKE elnöksége előtt zajló egyeztetések során.

Matyi Dezső és a Rainbow Kft.-ben tulajdonos üzlettársai is úgy nyilatkoztak az MKKE elnöksége előtt, hogy büntetőfeljelentést tettek egymás ellen. A könyvszakmai szervezet ezért úgy döntött, ügyészségi vizsgálatot kezdeményez, mert átláthatatlan számukra a Matyi Dezsőhöz kötődő cégek jogi-gazdasági helyzete. 

Az MKKE vezetői a kulturális államtitkárságnak azt javasolták: vásárolja meg az állam az Alexandra-cégcsoport kiadókkal szemben fennálló tartozását.

Ha a követelések valóban behajthatatlanok, az azt jelenti, hogy az állam konszolidálja a könyvszakmát, lenyeli a kiadók és nyomdák veszteségét. Az MKKE viszont úgy véli: az állam a követelések behajtásában sokkal hatékonyabban képes eljárni, mint a csaknem négyszáz beszállító, a könyvkiadók és a nyomdák.

A javaslatokra két hét múlva ígért kormányzati választ Závogyán Magdolna – közölte az MKKE.

A közlemény szerint a helyettes államtitkár nyomatékosította, hogy az állam tartózkodik a könyvpiacba való közvetlen beavatkozástól. Ennek azért van jelentősége, mert a kritikus helyzetben újra felmerült a régi ötlet, hogy az állam belépjen a könyvpiacra.

L. Simon László kormánypárti képviselő, egykori kultúráért felelős államtitkár nyilvánosan állt ki e megoldás mellett a napokban. A Magyar Nemzetnek azt mondta: ez hozzájárulhatna a piac sokszínűségéhez, amely veszélybe kerül, ha az Alexandra eltűnése után már csak két nagy könyvkiadói-könyvterjesztői csoport, a Libri és a Líra maradna a piacon.

Ez a forgatókönyv nem volt teljesen valószínűtlen, mert a Napi.hu hírportál értesülései szerint több nagy kiadói csoport is érdeklődött volna befektetőként az Alexandra-könyvesboltlánc iránt.

Igaz, úgy tűnik, most a Centrál Médiacsoport Zrt. áll a legközelebb ahhoz, hogy befektetőként átvegye a könyvesboltokat; a héten folynak tárgyalások arról, milyen formában tudnának beavatkozni úgy, hogy a könyvkereskedés folyamatos maradjon.

A könyvkiadók túlnyomó többsége már visszahívta könyveit az Alexandra bolthálózatából, ám az MKKE elnöke szerint ha a kiadók hatvan napon belül úgy látnák, hogy egy befektető tovább működteti az üzleteket, akkor felfüggesztenék a könyvek visszahívását, hiszen a könyvszakma alapvető érdeke a működő könyvkereskedelem lenne.

Závogyán Magdolna a szakmai szervezet közleménye szerint azt is elmondta, hogy az MKKE és négy írószervezet által a kortárs irodalom évére benyújtott programtervezetre az Arany-emlékév keretén belül negyvenmillió forintos előterjesztés kerül a kormány elé.