Elhunyt Az ördögűző írója

William Peter Blatty 89 éves volt.

Nyolcvankilenc éves korában, csütörtökön életét vesztette Az ördögűző című, 1971-es regény írója egy marylandi kórházban – közölte a The Guardian. Ebből a könyvből készült aztán a két évvel későbbi filmváltozat is, amelyet William Friedkin rendezett. A forgatókönyvet szintén Blatty írta. Özvegye, Julie Alicia Blatty az AP-nek azt mondta: férje halálát csontvelődaganat okozta. A halálhírt Friedkin jelentette be pénteken a Twitter-oldalán. A szerzőről megemlékezett Edgar Wright rendező és Stephen King is.

Az ördögűző hamar az eladási listák csúcsára került, és ötvenhét héten keresztül a New York Times bestsellerlistáján is maradt, tizenhét hétig az első helyen szerepelve. Blatty 1973-ban meg is kapta az Oscar-díjat a forgatókönyvért, 1990-ben az Ördögűző 3-at pedig már ő is rendezte.

Blatty 1928-ban született New Yorkban libanoni menekült szülők gyermekeként. Hároméves volt, amikor édesapja elhagyta a családot, őt pedig mélyen vallásos, katolikus édesanyja nevelte fel. Angol irodalmat tanult az egyetemen, majd dolgozott porszívóügynökként, teherautó-sofőrként és jegypénztárosként is. Az Amerikai Egyesült Államok Információs Hivatalának szerkesztőjeként tevékenykedett Bejrútban, hogy aztán az ötvenes évek vége felé végleg az írást válassza.

Az 1959-es Which Way to Mecca, Jack? című regényét aztán számos humoros mű követte: 1965-ben jött ki az I, Billy Shakespeare!, majd ’66-ban a Twinkle, Twinkle, „Killer” Kane. A kereskedelmi siker váratott magára, de a Guardian szerint a kritikusok jól fogadták: a New York Times kritikusa, Martin Levin például azt írta, senki nem képes viccesebb sorokat írni nála.

Az 1971-es Az ördögűzőt ugyancsak dicsérték a kritikusok, Blatty viszont később azt állította: a Harper and Row kiadó bukásként értékelte a művet, és még a könyvesboltokból is vissza kellett vinni a példányokat.

A filmváltozat sikere után Blatty újraírta a Twinkle, Twinkle-t, 1978-ban pedig The Ninth Configuration címmel jelentette meg. Ennek filmváltozatát is ő rendezte két évvel később. A People szerzője, Peter Travers azt írta erről: a legjobb szélesvásznú szürrealista film volt, amely valaha készült. A mű egyfajta elmélkedés Isten létezéséről, amelyet 1981-ben három Golden Globe-ra is jelöltek. A forgatókönyv díját el is vitte olyanokkal szemben, mint Az elefántember, a Dühöngő bika vagy az Átlagemberek.

1983-ban megírta Az ördögűző folytatását Legion címmel. A filmváltozat második része eközben elhasalt a filmszínházakban, Blatty pedig ezt a részt figyelmen kívül is hagyta saját regénybeli folytatása megírásakor. Egy 1999-es interjúban aztán a szerző arról beszélt: Az ördögűző széria után senki nem volt kíváncsi a humoros műveire, „a szomorú igazság, hogy senki nem akarja, hogy komédiát írjak”. Szerinte Az ördögűző nemcsak véget vetett ezen karrierjének, de még a korábbi ilyen működését is kiradírozta az emlékezetből.

Blatty a nyolcvanas éveiben kezdett újra írni, olyan műveket kiadva, mint az Elsewhere (2009), a Dimiter (2010) és a Crazy (2010). Elkötelezett katolikus író maradt: mint 2015-ben írta édesanyjáról, a hite napfényként áradt belőle.