Belépve a Forster Központ Táncsics utcai egykori épületébe, a kinti hideg után mintha pálmaházba kerültem volna. Hüllők és növények helyett azonban itt száradó műemléki dokumentáció és Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára várta az érdeklődőket. A földszinti teremben plafonig érő Salgó polcokon iratok hevertek, a falak mentén nagy teljesítményű hőlégbefúvók ontották magukból a meleg levegőt, hogy minél hamarabb kiszárítsák a két héttel ezelőtt elázott dokumentációt.
Január 12-én éjjel a Táncsics utcai épület pincéjében eltört egy Főtáv-vezeték, és egy lépcsőfok magasságig hatvanfokos víz árasztotta el a termet, ahol a műemlékvédelmi dokumentációt, terveket, fotókat, feljegyzéseket, iratokat tárolták – adta hírül az RTL Klub híradója a napokban. A Miniszterelnökség akkor azt közölte, minden iratot sikerült megmenteni, semmi sem ment veszendőbe. Ennek ellenére csütörtök délutánra sajtótájékoztatót hívtak össze, ahol beszámoltak a károkról.
„Az eset vajon annak a szimbóluma, hogy a magyar örökségvédelmi rendszer a megsemmisülés határán van?” – tette fel a kérdést Puskás Imre. „Éppen ellenkezőleg” – adott választ is. Alighogy ezt kimondta, az egyik befúvó néhány iratot emelt fel a polcról, megtáncoltatta őket a levegőben, végigsodorta a sorok között, majd a helyettes államtitkár optimista értékelését hallgató újságírók lábszárára ragasztotta a nedves dokumentációt. Zavartan igyekeztünk mindent visszarakni a helyére, hiszen például a lengyeltóti Szent Jakab-templom rekonstrukciójának feljegyzéseire még akár szükség is lehet a jövőben.
„Az örökségvédelem jogszabályi háttere koherens, egyértelmű és magas színvonalú – emelte ki Puskás. – Az intézményrendszer valóban átalakítás alatt áll, hiszen január 1-jével megszűnt a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.” A helyettes államtitkár azonban hangsúlyozta, ez nem az örökségvédelem elleni döntés volt. „Az, hogy a Forster egyes feladatait a Miniszterelnökség vette át, jelzi, a kormány kiemelkedő jelentőségűnek tartja az örökségvédelmet.”