Belépve a Forster Központ Táncsics utcai egykori épületébe, a kinti hideg után mintha pálmaházba kerültem volna. Hüllők és növények helyett azonban itt száradó műemléki dokumentáció és Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára várta az érdeklődőket. A földszinti teremben plafonig érő Salgó polcokon iratok hevertek, a falak mentén nagy teljesítményű hőlégbefúvók ontották magukból a meleg levegőt, hogy minél hamarabb kiszárítsák a két héttel ezelőtt elázott dokumentációt.
Január 12-én éjjel a Táncsics utcai épület pincéjében eltört egy Főtáv-vezeték, és egy lépcsőfok magasságig hatvanfokos víz árasztotta el a termet, ahol a műemlékvédelmi dokumentációt, terveket, fotókat, feljegyzéseket, iratokat tárolták – adta hírül az RTL Klub híradója a napokban. A Miniszterelnökség akkor azt közölte, minden iratot sikerült megmenteni, semmi sem ment veszendőbe. Ennek ellenére csütörtök délutánra sajtótájékoztatót hívtak össze, ahol beszámoltak a károkról.
„Az eset vajon annak a szimbóluma, hogy a magyar örökségvédelmi rendszer a megsemmisülés határán van?” – tette fel a kérdést Puskás Imre. „Éppen ellenkezőleg” – adott választ is. Alighogy ezt kimondta, az egyik befúvó néhány iratot emelt fel a polcról, megtáncoltatta őket a levegőben, végigsodorta a sorok között, majd a helyettes államtitkár optimista értékelését hallgató újságírók lábszárára ragasztotta a nedves dokumentációt. Zavartan igyekeztünk mindent visszarakni a helyére, hiszen például a lengyeltóti Szent Jakab-templom rekonstrukciójának feljegyzéseire még akár szükség is lehet a jövőben.
„Az örökségvédelem jogszabályi háttere koherens, egyértelmű és magas színvonalú – emelte ki Puskás. – Az intézményrendszer valóban átalakítás alatt áll, hiszen január 1-jével megszűnt a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.” A helyettes államtitkár azonban hangsúlyozta, ez nem az örökségvédelem elleni döntés volt. „Az, hogy a Forster egyes feladatait a Miniszterelnökség vette át, jelzi, a kormány kiemelkedő jelentőségűnek tartja az örökségvédelmet.”
A politikus rámutatott, a mostani kár akkor is bekövetkezett volna, ha továbbra is létezik a Forster Központ, és az esetnek az intézmény korábban elindult költözéséhez sincs köze. A dokumentáció tíz éve ugyanott van, vagyis a csőtörés minden körülmények között kárt tett volna az iratokban. Puskás annyit azért hozzátett, lehet, hogy a Forster kiköltöztetése „megelőzte az észszerűséget”, de a személyi változásokkal ezt kiigazította Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ezzel talán L. Simon László államtitkár leváltására utalt. Ezek szerint az ő nyakába varrják az előkészítetlen költözést. A csőtörést remélhetőleg nem.
Mint ismert, az örökségvédelmi központnak a kormány Várba költözése miatt kellett idő előtt elhagynia a Táncsics utcai épületet. Az új, Daróczi utcai bázis felújítása azonban nem készült el időben, így az intézmény két épület között rekedt. A Forster működésére rálátó forrásunk szerint rettenetes állapotok uralkodtak a Daróczi utcában, ahová a körülmények miatt nem lehetett átszállítani a dokumentációt a Várból; a költözés előkészítetlen, átgondolatlan volt, és komolyan veszélybe sodorta a műemlékvédelmi anyagokat.
Ez ellentmond Puskás Imre szavainak, hiszen megfelelő raktár meglétével a dokumentumok biztonságban lettek volna. A helyettes államtitkár emellett nem tett említést arról sem, hogy a Táncsics utcában hónapokkal ezelőtt lekapcsolták a fűtést, ami akár szerepet is játszhatott a csőtörésben. Mint megtudtuk, a fűtési rendszert szakszerűtlenül kapcsolták le, nem víztelenítették, ez közrejátszhatott abban, hogy szétpattant a cső. Ez azt jelenti, hogy nem vis maior történt, hanem emberi mulasztás, és „az észszerűséget megelőző” költöztetés okozta az iratok pusztulását.
Győr Attila művészettörténész, a Forster Központ egykori gyűjteményi osztályvezetője a kármentésről szólva elmondta, amint a Főtáv munkatársai kiszivattyúzták a vizet, a szakemberek megkezdték az anyag mentését. A teljes, 47 ezer példányos dokumentációból körülbelül 16 ezer anyagot tároltak a pincében, ebből nagyjából 1500 példány ázott el, ezek közül 200 rongálódott meg menthetetlenül. Jellemzően az 1960 és 2016 közötti anyag volt a pincében, az értékesebb, régi dokumentumokat az épület más részében tárolják.
A menthető dokumentumok közül jó néhány penészes lett, ezeket fertőtlenítik, ami 2-3 millió forintba kerül, a restaurációra szoruló iratok felújítása további 1 millióba – árulta el Győr Attila. Hozzátette, a megsemmisült iratokat is igyekeznek pótolni.
A művészettörténész kiemelte, példás összefogással mentik az iratokat. Az örökségvédelem saját szakemberein kívül az OSZK, a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és az Országos Levéltár is segítségre sietett. A károk felmérése után Győr Attila úgy látja, mindez nem tűnik olyan fokú veszteségnek, mint ahogy az elterjedt a köztudatban.
Újságírói kérdésre a művészettörténész elmondta, azt már vasárnap is tudni lehetett, hogy jó néhány irat menthetetlen. Ekkor a hőlégbefúvók megfeszített munkája ellenére is megfagyott a levegő a teremben, hiszen a Miniszterelnökség jelen lévő képviselői korábban határozottan állították, semmi sem ment kárba a csőtörés miatt.
Győr Attila elmondta még, a megmentett dokumentumokat biztonságos helyre viszik – vagyis maradnak a Táncsics utcai épületen belül.
