Fogalmuk sincs a kulturális dolgozóknak, hogy megkapják-e februárban a januártól esedékes bérpótlékot, amelyet múlt nyáron jelentett be az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a kulturális államtitkárság. 15 százalékos béremelkedésre tett ígéretet a szaktárca, ezt számos helyen elismételték decemberig, ám mostanáig nem jelent meg semmilyen rendelet, amely alapján kifizethető lenne a dolgozóknak a bérpótlék.
A kulturális államtitkárság azt írja: januárig visszamenőlegesen, majd utána havonta fizetik ki a bérpótlékokat, ha megszületett a jogszabály.
Közben életbe lépett a garantált bérminimum emelése, amely érinti a kulturális szférát is. Ez komoly bérfeszültségekhez vezet. A kulturális intézményekben tömegesen fordulhat elő, hogy egy középfokú végzettségű, mondjuk műszaki feladatot ellátó gondnok ugyanannyit keres majd, mint egy diplomás muzeológus, aki esetleg éppen ledoktorált. Ugyanígy a fiatal, néhány éves szakmai múlttal rendelkező diplomás is kereshet annyit, mint a hasonló munkakörben harminc éve dolgozó kollégája.
A Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete úgy becsüli, hogy a garantált bérminimum miatt a
a teljes szakma legkevesebb hetven százaléka ugyanazt a bért kapja januártól, bruttó 161 000 forintot, függetlenül a képzettségétől vagy a szakmában eltöltött időtől.
Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke lapunknak elmondta: nem az a baj, hogy a középfokú végzettségű munkatársak vagy a fiatal kollégák fizetése nő, hiszen az ő bérük is alacsony volt, hanem a fenti egyenlőtlenségek vezetnek felháborodáshoz és feszültségekhez.
A fél éve folyamatosan kommunikált béremelés bérpótlék formájában valósult volna meg. Itt nem mindenkinek a bére emelkedett volna azonos összeggel. Az is kérdés, hogy mekkora összeget jelentett volna a 15 százalékos emelés. A nyilvánosságnak 10–55 ezer forintos bérnövekedésről beszélt a szaktárca, a szakszervezettel való tárgyalásokon viszont Csóti Csaba elmondása szerint bruttó 15–25 ezer forintos emelkedésről volt szó.
A fő probléma azonban az, hogy mindeddig nem született meg a rendelet, amelynek alapján februárban már kifizetéseknek kellene zajlaniuk – hiszen a januárra ígért béremelés első eredményének a februári bérben kell mutatkoznia. Nem csak nem született meg a jogszabály, hanem még a tervezetét sem látta az érintettek közül senki, az államtitkársággal folyamatos tárgyalásban álló KKDSZ sem.
A Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága este közleményt adott ki: azt írták, a bérpótlékhoz szükséges forrás a költségvetésben rendelkezésre áll.
A kulturális illetménypótlékot az érintett dolgozók a jogszabály megszületése után, de januárig visszamenőleges hatállyal, majd onnantól havonta kapják meg – erről Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár tájékoztatta a kulturális háttérintézmények vezetőit és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét is.
Az illetménypótlék összege a fizetési osztályt és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamot veszi figyelembe.
Azt is írták: a kulturális közalkalmazotti munkaköröket betöltők illetménypótlékának folyósításánál már a megemelt minimálbérre és garantált bérminimumra lesznek figyelemmel, tehát a megemelt összeget növelik meg.
Csóti szerint viszont a kulturális intézmények vezetői most mégis sorra keresik meg a szakszervezetet, hogy tudnak-e valamit a beígért bérpótlékról, az intézményeknek ugyanis tervezniük kell a 2017-es költségvetést. Tudniuk kell, hogyan állítsák be a béreket és honnan lesz az esetleg bekalkulált bérpótléknak fedezete. Ezekre a kérdésekre a szakszervezet sem tud válaszolni. Nekik még novemberben is azt mondták, decemberben megjelenik a rendelet.
A érdekképviseleti vezető nem tartja valószínűnek, hogy egyik napról a másikra megjelenne a rendelet, hiszen az év végén még a tartalmáról, technikai megoldásairól sem tudtak nekik tájékoztatást adni, és a jogszabály társadalmi vitája is időbe kerülne.
A szakszervezet nem tud arról, hogy egyáltalán elkészült volna a jogszabálytervezet.
Tehát valószínűleg nem készült el, mivel a KKDSZ még decemberben is volt tárgyalni az államtitkárságon, és folyamatosan tájékoztatták őket az újabb fejleményekről, tervezetről azonban eddig nem volt szó.
A bérpótlék maga is áthidaló megoldás lett volna. Tovább halogatni azonban nem lehetett, mert az utolsó rendszerszerű béremelés 2002-ben, az utolsó kisebb bérkorrekció pedig 2008-ban történt a kulturális szférában.
A bértáblához viszont egyelőre nem nyúlt hozzá a kormányzat, bár az ígéretek szerint öt év alatt 40 százalékkal kívánja emelni a közszférában dolgozók bérét. Ez nemcsak a kulturális dolgozókra vonatkozik, de velük kapcsolatban aligha lehetett már tovább várni.
Arról a problémáról is régóta beszél a szakszervezet, hogy a kulturális dolgozóknak csak egy része közalkalmazott, sokan dolgoznak állami vagy önkormányzati nonprofit kft.-nél, jellemzően például a színházak, zenekarok szoktak ebben a formában működni. Az ő esetükben más jogi megoldásra van szükség, azonban erre vonatkozó konkrét javaslatot sem ismerhetett meg mindeddig a szakszervezet.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és külön a kulturális államtitkárságot is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
