Kulturális témák nélkül beszélt a kultúráról a miniszter

Szakpolitikai kérdések csak a legnagyobb általánosságban kerültek szóba a konferencián.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere volt az egyik előadója annak a konferenciának, amelyet a Parlamentben rendeztek a magyar kultúráról szerdán. A téma a szoros értelemben vett kultúra, vagyis a művészet és a közművelődés, illetve ennek határterületei lettek volna, de végül nem derült ki semmi konkrétum arról, hogyan értékelte a kulturális miniszter a 2016-os évet kulturális politika szempontjából, és az sem, hogy mit tervez a kulturális kormányzat a következő esztendőre.

A kulturális szakpolitika kérdései kimaradtak a kultúráért felelős miniszter előadásából, aki az elsők közt szólalt fel a tanácskozáson. A miniszter a tág értelemben vett kultúráról beszélt. Széles értelmezésben az emberi civilizáció összes eredménye beleférhet ebbe a fogalomba.

A miniszter elsősorban a szintén a minisztériumához tartozó családpolitika sikereiről beszélt – ezt többek között olyan statisztikákkal támasztotta alá, mint a házasságkötések és az örökbefogadások számának növekedése és a válások, valamint művi terhességmegszakítások arányának csökkenése, valamint felsorolta az utóbbi időben bevezetett családpolitikai támogató intézkedéseket. Kitért a bérek növekedésére és az államadósság csökkenése is.

Szerinte a materiális intézkedések majd szemléletváltáshoz vezetnek, és a kormányzás célja ez a lelki-szellemi tartás, ami maga a kultúra, egyben tehát a kormányzás célja is a kultúra.

Mindez talán nem lett volna szembetűnő, ha később a kulturális terület helyzetére is kitér a szakminiszter. Ám ebből végül csak az emlékezetpolitikát, ezen belül az ’56-os emlékévet és a mindennapos iskolai éneklés ötletét tartotta említésre érdemesnek. Az emlékév egyébként nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozik, hanem kormánybiztosként Schmidt Mária felel a programsorozatért.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Balog Zoltán után kapott szót. Arról beszélt, hogy növekedett a kulturális intézmények látogatottsága, és hogy nőtt a közösségi terek, illetve a könyvtárak és valamivel a múzeumok száma is.

A migrációról mindkét politikus szólt, mondandójuk lényege annyi volt, hogy veszélyben vagyunk, és a kultúrára a védekezéshez van szükség, valamint magát a kultúrát is védeni kell – Hoppál Péter fogalmazott így –, a népvándorlás következtében felhígulhat.

A terület egészének értékelésére sem a miniszter, sem az államtitkár nem vállalkozott. Ennek nyilván az is az oka, hogy a kulturális szakpolitika 2010 óta teljesen szétaprózódott. Elkerült a minisztériumtól a kulturális örökségvédelem, a filmtámogatás, a kulturális diplomácia, a nagyberuházások közül a budai Vár rekonstrukciója teljes egészében a Miniszterelnökség felügyelete alatt áll.

Ráadásul a kormányzat nem egyszer hangsúlyozta, hogy szeretne átadni a kulturális irányítással kapcsolatos funkciókat az általa köztestületi rangra emelt Magyar Művészeti Akadémiának. Az akadémia ezen az alapon kapott például jelentős szerepet a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásokat elosztó kollégiumaiban, amely viszont továbbra is a minisztérium alá tartozik.

A konferencián főleg kulturális intézmények vezetőiből és képviselőiből állt a hallgatóság, előadott mások mellett Kövér László házelnök, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György, a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila és a Terror Háza Múzeum igazgatója, Schmidt Mária is.

###HIRDETES2###