Megtörhet a Cinema City hazai egyeduralma

A Mammut után a MOM Parkban is új üzemeltetővel működhet tovább a multiplex mozi.

Ficsor Benedek
2017. 01. 04. 8:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb budai moziját veszti el a Cinema City, miután a MOM Park január 23-tól megvonja az üzemeltetési jogot a cégtől, és egy másik üzemeltetővel dolgozik tovább. A 444.hu írta meg hétfőn, hogy a hegyvidéki bevásárlóközpont mozija technikai okokra hivatkozva váratlanul bezárt, majd néhány órával később újra megnyitott. A Cinema City PR- és marketingigazgatója, Buda Andrea akkor arról tájékoztatta a hírportált, hogy az üzemeltető és a pláza nem tudott megállapodni egymással, de amint a bezárás híre elterjedt, a termeket mégis kinyitották.

Hétfő este a MOM Park közleményben tisztázta az ügyet: a bevásárlóközpontban január 23-ig működik a Cinema City, azt követően a mozit egy nemzetközi cég veszi át, amely eddig nem volt jelen Magyarországon.

Tavaly szeptember 11-én hasonló körülmények között zárt be a Cinema City mindkét mozija a Mammut bevásárlóközpontban. Ezek azóta sem nyitottak újra, bár a pláza akkor azt ígérte, új üzemeltetővel december közepén ismét elindul a vetítés. A Mammut honlapján most azt olvashatjuk, a mozi hamarosan megnyitja kapuit, tájékoztatásuk szerint „az országban egyedülálló, 4K-s vetítővel, fekvőmoziként” indulnak újra januárban.

Magyarországon Buda Bed Cinema néven Óbudán 2014 novembere óta működik már egy ágymozi. Ez a megnyitásakor igazi kuriózum volt: összesen négy fekvőmozi volt akkor a világon, és az óbudai volt az első a kontinensen. Azóta több hasonló intézmény nyitotta meg kapuit, a vízszintes filmélmény rajongói elsősorban Délkelet-Ázsiában hódolhatnak szenvedélyüknek, de már Moszkvában is fekhetünk a vászon előtt: egy helyi mozi IKEA-hálószobabelsőkből alakította ki a vetítőtermét.

A Cinema City izraeli tulajdonú hálózat, amely Izraelben és Európában működtet mozikat. Első filmszínházuk 1929-ben nyílt meg – az egykori palesztinai brit mandátum területén – Haifában, Budapesten elsőként 1997-ben nyitottak mozit. A cég 2011-ben került szinte monopolhelyzetbe Magyarországon, amikor fúzióval felvásárolták a Palace Cinemas üzemeltetőt, így a piac 80-85 százalékát uralja. A fúziót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogszerűnek találta; úgy ítélték meg, hogy a koncentráció nem korlátozza a versenyt.

A GVH tanulmányban fejtette ki, miért nem aggályos a jókora piaci fölény, és azt is, mi kellett ennek eléréséhez. Mint írták, a Palace felvásárlása mellett a digitális vetítésre való átállás is segítette a Cinema Cityt, hiszen a kisebb piaci szereplők nem tudták finanszírozni a technikai átalakításokat. Csak összehasonlításképp: egyetlen mozitermet körülbelül 30 millió forintból digitalizált a Cinema City, ez az egész országra viszonyítva nagyjából ötmilliárd forintos beruházást jelent. De a WestEndben található mozijuk kétmillió euróból (körülbelül 600 millió forint) újult meg.

Hogy a filmstúdióknak és a forgalmazóknak is előnyös digitális átállás költségeit ne csak a moziüzemeltetők viseljék, a nemzetközi példákhoz igazodva itthon is bevezették a vászonhasználati díjat. Ezt a forgalmazók térítik meg a digitális moziknak. A GVH szerint fair tehermegosztásnak azonban több hátulütője is van. A hazai forgalmazási piac jelentős szeletét a vezető amerikai stúdiókkal szerződésben álló forgalmazók, az InterCom, a UIP Duna és a Cinema City saját terjesztője, a Fórum Hungary fedi le. A vászonhasználati díjat esetükben az amerikai stúdiók magukra vállalják, ami komoly előnyt jelent a kisebb, művészfilmekre szakosodott forgalmazókkal szemben.

A díj ugyanakkor megakadályozza, hogy a forgalmazók elárasszák filmjeikkel a mozikat, ami tovább növelné a nagy stúdiók blockbustereinek fölényét. Hiszen ha a mozik szinte korlátlanul válogathatnának az alkotások közül, a gyengébb nézettségű filmeket szinte egyből levennék a műsorról. Ez pedig a művészfilmeket sodorná veszélybe, amelyek híre lassabban terjed el, így nem futnak be azonnal. A GVH felhívja a figyelmet, a Magyar Nemzeti Filmalap ellensúlyozhatná az amerikai stúdiók fölényét, ha erőteljesebben támogatná a filmforgalmazási piacot.

Újabb mozijuk elvesztése nem jelenti azt, hogy a Cinema City kivonulna Magyarországról – hangsúlyozta Buda Andrea a távirati irodának. A PR- és marketingigazgató elmondta, a MOM Parkkal hónapok óta folytatnak tárgyalásokat, és ezek még nem zárultak le. A cég húsz éve van jelen hazánkban, ezalatt több multiplexet felújítottak, és a beruházásaik folytatódnak: január 26-án nyitják meg Győrben az új 4DX mozit – emelte ki Buda Andrea. A MOM eközben arról tájékoztatott, hogy a pláza megújulásával felújítják a mozit is, a munkálatok 2017. január 23-át követően kezdődnek. Hangsúlyozták, a jövőben is vetítenek majd filmeket eredeti nyelven.

Ha a MOM és a Mammut is új üzemeltetővel folytatja, megtörik a Cinema City hazai egyeduralma. Ezt a cég váratlan – Magyarországon legalábbis szokatlan – örömmel vette tudomásul. Az Indexnek kifejtették, nagyon szívesen vennék, ha a magyar piacon a többihez hasonlóan is lenne egy erős ellenfelük, hiszen itthon eddig nem volt konkurenciájuk. Hozzátették ugyanakkor, furcsa, hogy a MOM már az új üzemeltetőről beszélt, amikor a tárgyalások még nem zárultak le.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.