– Több feltételezésünk is beigazolódott: egyrészt nem felejtették el Cziffra György nevét, de a tavalyi teljes telt ház és a ráadás koncert azt is megmutatta, hogy van létjogosultsága egy ilyen fesztiválnak – mondja Balázs János, aki azt is hangsúlyozza, idén a nagy érdeklődés miatt jelentősen kibővül a program. Több hangversenyt tartanak, több helyszínen lesznek jelen és jelentősen nő a kiegészítő rendezvények száma is. Balázs János a fesztivál egyik különlegességére is felhívja a figyelmet: Lajkó Félixszel közös improvizációs koncertjük előtt dr. Freund Tamás, a világ egyik legelismertebb agykutatója tart előadást a kreativitásról.
– Az improvizáció mindig is érdekes téma volt, különösen Cziffra Györggyel kapcsolatban. Sokakat érdekelnek azok a kérdések, hogy hogyan is működik az improvizáció, hogy lehet egy másodperc tört része alatt annyi hangot rendszerbe illeszteni, vajon tényleg ott a színpadon találják ki a zenészek a dallamokat, vagy megírják előre otthon. Freund professzor most feltárja az rögtönzés alatt az agyban lezajló folyamatokat, amit aztán Lajkó Félixszel demonstrálunk is – mondja a fiatal zongoraművész.
CZF Kamarazenekar néven új együttes alakult, amelynek koncertmestere a Junior Prima díjas Kállai Ernő, Balázs János nagyon reméli, hogy sok, már hasonlóan fiatalokból alakult kamarazenekarhoz hasonlóan ez az együttes is sokáig működik majd és eljut a világsikerig. A zenekar debütáló hangversenye a fesztivál első napján lesz, ezen Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművész is közreműködik.
– Továbbra is odafigyelünk a fiatalokra, lesz egy „Jövő generációja” koncertünk is, ahol például Boros Misi és Devich Gergely lépnek fel mások mellett. Szeretnénk a fiatalokat bemutatkozási lehetőségekkel is segíteni, idéntől különböző díjakkal is honoráljuk a legnagyobb emberi teljesítményeket, életműveket és a tehetséget, de a legkisebbekről se felejtkezünk el, nekik hangszerbemutató koncertet rendezünk. A 14-15 éveseket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral közösen egy nyomozós klasszikus zenei vetélkedőre hívjuk. Célunk, hogy ilyenformán keltsük fel az érdeklődésüket a műfaj iránt – mondja Balázs János.
A fesztivál alapítója arról is beszél, hogy világsztárok is elfogadták a meghívásukat a februári Cziffra György Fesztiválra, első szóra mondott igent Cziffra két nagy tisztelője, Fazil Say zongora- és Mischa Maisky csellóművész. – Bebizonyosodott, hogy Cziffra neve még mindig jó hívószó szerte a világban – fogalmaz Balázs János. Cziffra életműve egyébként a fesztiválnak köszönhetően itthon is egyre többet forog. Nemrég például Magyar Örökség Díjjal tüntették ki a legendás zongoraművészt és rajta keresztül magát a fesztivált is.
– Ez igazolta azt a reményemet, hogy csak inkubátorjelleggel kell beindítanunk Cziffra emlékezetét, utána mindenki erőre kap és kiveszi a részét belőle. Elvégre ez egy közös teher, amely ugyanakkor persze édes teher, de azért nyomasztotta a magyar társadalmat az a restancia, hogy tulajdonképpen még soha nem volt kimondva idehaza Cziffra Györgyről, mekkora művész volt. Hányatott sorsa és tragikus fordulatokban bővelkedő élete nem tette lehetővé, különösen itthon azt, hogy őt igazán elismerjék, most viszont törleszteni tudjuk irányába ezt az adósságot – mondja Balázs János.
A MOM Kulturális Központ mellett idén már a Zeneakadémián is lesznek a fesztiválnak jelentős hangversenyei, a Zeneakadémia autentikus helyszín, hiszen alma matere volt Cziffrának, később pedig több fontos hangversenyének helyszíne.
Amikor arról beszélgetünk, mennyire természetes ma már a műfajok találkozása, és mennyire rokon mindez Cziffra György művészet- és életfelfogásával, Balázs János úgy fogalmaz: tévút volt pár évtizeddel ezelőtt, amikor élesen elválasztották egymástól ezeket a műfajokat, és egyik-másikat értéktelenebbnek, vagy egyenesen lebecsülendőnek tartotta.
– Ha egy zene értékes, teljesen mindegy, milyen műfajban szólal meg, jazz, világzene, klasszikus, vagy per absurdum pop vagy rock. Cziffra Györgyre is ráaggatták, hogy bárzongorista. Persze, mert bárokban is zongorázott. De hogy! Vásáry Tamásnak ismert az a híres története, amikor a Kedves Presszóba belépve hallotta a bárzenét, és azt hitte, két zongorista játszik, nem akarta elhinni, hogy ezt egy ember egyedül adja elő – fogalmaz Balázs János, aki a bárzenészek védelmében azt is elmondja: bizonyos szempontból nehezebb helyzetben kell helyt állniuk, mint a klasszikus művészeknek, hiszen nekik mindig mindent tudniuk kell.
– Amikor egy klasszikus zenész meghirdet egy koncertműsort, készül rá adott esetben heteket, hónapokat, addig egy bárzenésztől bármit kérhet a vendég. Kíváncsi lennék, mi történne, ha ezt megfordítanánk, és koncert közben felszólhatnának a közönség soraiból a színpadra, hogy akkor most ráadásnak kérném a Csajkovszkij Virágkeringőjét eljátszani, hányan lennének rá képesek hibátlanul – veti fel a kérdést. Bizonyára csak a legelhivatottabbak.
###HIRDETES2###
Balázs Jánost egyébként egyre több, a Vásáry-sztorihoz hasonló emlékkel és különleges tárggyal keresik meg, aki szisztematikusan gyűjti is ezeket. Kiállítást is szerveznek, de az emlékeket is rögzítik, később majd egy kiadványban szeretnék a közönség elé tárni. Nemrég például Párizsban egy hölgy olyan tanúsítványt adott át neki, amely azt bizonyítja, hogy Cziffra lemezkiadója 1970-ben a Magyar Rapszódia lemezéből egymillió példányt adott el. Maga a szám is beszédes, hiszen ma már ezer eladott példányt aranylemeznek neveznek.
Balázs János külföldön is népszerűsíti a legendás magyar zongoraművész emlékét, legközelebb például Kanadában, a célja pedig nem más, mint hogy a 2021-ben esedékes Cziffra-centenáriumra világszinten ismertté tegye Cziffra nevét és a fesztivál hírét. – Mindenki kérdezi tőlem, hogy tudok ilyen agilis lenni a mai világban, amikor minden fiatal pesszimistán látja a jövőt. Pontosan Cziffra az, aki nekem erőt ad, hiszen a mi problémáink itt a XXI. században eltörpülnek ahhoz képest, amilyen nehézségeket Cziffrának annak idején végig kellett élnie – teszi hozzá.
