Egy náci tiszt fia visszaadja a műkincseket

Csaknem nyolcvan év után visszakerülnek Lengyelországba egy náci tiszt által eltulajdonított műtárgyak.

LD
2017. 02. 26. 15:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem nyolcvan év után visszakerülnek Lengyelországba a náci tiszt által eltulajdonított műtárgyak – derült ki a The Guardian cikkéből. A festményeket még 1939 decemberében vitték el a krakkói nemzeti múzeumból. Mindez azután történt, hogy Otto Waechter SS-Gruppenführert a város náci kormányzójává nevezték ki. Felesége, a bécsi Lora Waechter diadalittasan sétált hát be a nemzeti múzeumba, hogy az onnan megszerzett festményekkel új főhadiszállásukat ékesítse a városbéli Potocki-palotában. A lengyel kormány 1946-ban közzé is tette, hogy a legékesebb műtárgyak, berendezések kerültek ki az intézményből. 

Az elvitt műtárgyakat az eltelt évtizedekben sem volt mindig egyszerű visszaszereznie Lengyelországnak, néha pedig egyenesen aukciókon kell azokat visszavásárolni az eltulajdonítók leszármazottaitól. Az SS-tiszt hat gyereke közül a negyedik, Horst Waechter viszont évek óta igyekszik visszajuttatni három műtárgyat, jövő vasárnap pedig egy krakkói hivatalos eseményen alkalma is nyílik végül erre. A 78 éves férfi visszaad egy, az anyja által eltulajdonított, a Potocki-palotát ábrázoló festményt, egy XVIII. századi Lengyelországot ábrázoló térképet és egy reneszánsz kori metszetet. 

Az apró képet az 1818 és 1895 között élő Julia Potocka készítette, és Artur Potockit ábrázolja, amint búcsút int hozzátartozóinak a palota erkélyén. „Édesanyám nagyon szerette ezt a képet, mindig ott lógott azoknak a szobáknak a falán, amelyekben lakott” – fejtette ki Horst Waechter. A kép végül a palotából Ausztriába került, ahol a háború alatt később éltek. 

Az évekkel ezelőtti kísérlet, hogy a műtárgyak visszakerüljenek a nagy tekintélynek örvendő Potocki családhoz, még kudarcba fulladt. „Nem akartak semmiben közreműködni velem, egy náci fiával” – mondta Waechter. Az apja iránti érzelmeken nincs is miért csodálkozni, hiszen Waechter utasítása nyomán 1940-ben hatvanezer zsidót távolítottak el Krakkóból. A városban maradó 15 ezer zsidót pedig a következő évben gettóba telepítette a náci tiszt. 

Végül a műtárgyak visszakerülése egy lengyel politikus-történésznek, Magdalena Ogóreknek is köszönhető, aki több interjút is készített a férfival, miután könyvet írt az apjáról. Horst Waechter kijelentette, a tárgyakat az 1985-ben elhunyt édesanyja emlékére juttatja vissza Lengyelországba.

Egy 2015-ös dokumentumfilmben, Az én náci örökségemben egyébként Waechter elismerte, hogy édesanyja büszke náci volt. „Meggyőződése volt, hogy édesapám a helyes dolgot cselekedte, soha egy rossz szót nem ejtett róla” – mondta. A férfi ennek ellenére sokakhoz hasonlóan vallja, hogy édesapja csupán egy kelletlen fogaskerék volt a nagy náci gépezetben. Otto Waechter egyébként 1949-ben Rómában halt meg rejtélyes körülmények között, miközben arra várt, hogy Argentínába szökhessen. Ogórek szerint Krakkó náci kormányzója merénylet áldozata lehetett. 

Csaknem félmillió műalkotást loptak el a második világháború alatt Lengyelországból a megszálló náci és szovjet erők. 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.