– Lengyelország még előbbre jár, nagyjából öt-hat millióan tudnak oroszul. Nagyobb az érdeklődés, már csak azért is, mert a félelmek is nagyobbak. A bonyolult politikai kapcsolatok ellenére a két nép társadalmi szinten azért jól megérti egymást – árnyalja a képet Wolosz Róbert, a Pécsi Tudományegyetem szlavisztikai intézetének lengyel származású vezetője.
Magyarország a körülöttünk élő szláv népekkel összehasonlítva hátránnyal indul az orosz világban. – Néhány nyári tábor tapasztalata alapján úgy érzem, Magyarország ezért kicsit a periférián van, pedig a hallgatók tudása sokszor jobb, mint például a lengyeleké vagy a szerbeké – mondja Gyimesi Zsuzsanna. Goretity József ez utóbbival egyetért, s megjegyzi, számtalan oroszországi partnere beszél szuperlatívuszokban a hazai ruszisztikai képzés színvonaláról. – Bizton állíthatom, hogy Magyarország nemcsak az orosz, hanem a szláv világnak is része – fogalmaz.
Debrecenben tíz éve szinte minimálisra csökkent az orosz szakos hallgatók létszáma, tíz fő körüli évfolyamok voltak, a diákok közül többen kárpátaljai fiatalok, akik eleve beszéltek valamiféle kevert szláv nyelvet, s különböző okoknál fogva eljöttek oroszt tanulni. – Jelenleg 25-30 fő tanul egy-egy évfolyamon, ami a mesterképzésre jelentősen redukálódik – mondja Goretity József.
Volt mélypont az ELTE-n is, 80-100 főről 5-re esett le az évfolyamok létszáma, de az elmúlt tíz évben már határozottan növekszik az érdeklődés. – Évente nagyjából 60 diák jelentkezik. Visszaállt a rend – egészíti ki Gyimesi Zsuzsanna. Pécsett évente 20 diákot vesznek fel, negyedük azonban általában nem fejezi be az első évet.
– Nagy a teher a diákokon, napi két, két és fél órát kell a nyelvvel foglalkozni, ha egyről a kettőre akarnak jutni, hiszen Lengyelországgal ellentétben nálunk úgy érkeznek az egyetemre, hogy nem tudnak oroszul – vezet be a részletekbe Wolosz Róbert. – Korábban már az orosz nyelv bizonyos szintű tudásával érkeztek a hallgatók, míg ma azzal a céllal jönnek, hogy megtanulják a nyelvet. A ruszisztikára pedig olyanok jelentkeznek, akiket Oroszország komolyabban érdekel, ám egyáltalán nem biztos, hogy értik a nyelvet – erősíti meg az elmondottakat Gyimesi Zsuzsanna is.
