Aki péntek este hét órakor a Zeneakadémiára megy, választás elé kerül: a kiváló, 140 éve született és méltatlanul keveset játszott Dohnányi Ernő kamaraműveit hallgatja meg a Solti-teremben, avagy a nagyteremben a romantika nagy német komponistájának, a 170 éve elhunyt Mendelssohnnak a zenekari opusaiban gyönyörködik. Nehéz döntés.
Dohnányi tulajdonképpen teljes értékű tagja volt a Bartókkal és Kodállyal alkotott triásznak, azonban műveinek utóéletét a II. világháború, majd az azt követő alaptalan, rágalmazó lejárató kampány törte derékba. Hiába mentették fel, kis híján teljesen feledésbe merült, és bár Amerikában tisztes álláshoz jutott, a neki járó igazi elismerést ott sem sikerült elérnie. Műveinek újrafelfedezésében úttörő szerepet játszott Prunyi Ilona zongoraművésznő, aki már akkor is előadta a Dohnányi-darabokat, amikor ezt még kevésbé nézték jó szemmel.
„1992 környékén Fischer Annie, aki saját bevallása szerint nem játszott elég Dohnányit, azt mondta, hogy Dohnányi maga is nagyon örülne nekem, egész biztosan tanítványává fogadna, annyira nekem való a zenéje. 2010-ben, Dohnányi halálának ötvenedik évfordulóján aztán jöttek a szólókoncertek, és lemez is lett a műveiből. Mostanság már a kamaradarabjait is rendszeresen játsszák” – emlékezik vissza Prunyi Ilona, aki idővel Dohnányi újrafelfedezésébe több kollégát is sikerrel bevont, például Banda Ádám hegedű- és Perényi Miklós csellóművészt. Műsorukban hegedű-, illetve cselló-zongora szonáták mellett a Pastorale és a Ruralia Hungarica részletei is szerepelnek.
Mendelssohn nagyságát senkinek nem kell bemutatni, az életműve előtt most egy egész estés Mendelssohn-esttel a MÁV Szimfonikus Zenekar és Takács-Nagy Gábor karmester hajt fejet, mégpedig olyan nagy világsztár közreműködésével, mint a hegedűs Kirill Troussov, aki a zeneszerző rendkívül népszerű, gyönyörű melódiákat felsorakoztató e-moll hegedűversenyét játssza. A koncerten emellett a Victor Hugo tragédiájához írt Ruy Blas-nyitányt és a zenés útinaplóként is felfogható Skót szimfóniát halljuk.
